A frissen házasodott Jimin és Jungkook élvezték a nászútjukat, amíg a Jungkookot kísértő lidércnyomás valósággá nem vált, és minden emléke, ami valaha is létezett, el nem tűnt. Szíve összetörve és bezárva a hibridnek ,menekülnie és elrejtőznie kell...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
„Mi ez itt?” kérdezte Jungkook nem túl kedvesen.
„Ez itt Valrod, a leghíresebb festője az országomban, azért jött, hogy megörökítsen minket egy portrén, nem izgalmas?”.
„Úgy érted?” Jungkook türelmetlenül az ajtó felé pillantott.
„Kérlek, vegyél fel valami szépet, csodálatos ruhát, választottam neked” - sétált egy szék felé, hogy felemeljen néhány túlságosan is színes ruhát.
„Ezt nem fogom felvenni” - motyogta Jungkook.
„De a portrénknak fantasztikusan kell kinéznie" - vigyorgott Valerie.
„Bocsi, de nekem erre itt nincs időm”, Jungkook megfordult . az ajtó felé sétálva, megnyomva a kilincset.
„Királyom, hamarosan már csak rám lesz időd” - Valerie hangja minden szőrszálát felállította a félelemtől, de nem törődött vele, elhagyta a szobát, becsapta az ajtót, és kisietett kifelé.
Vajon kirúghatná a lányt, és boldogan élhetne a gyönyörű rókafiával, amíg meg nem hal?
A látvány, ahogy Jimin friss virágokat tett a vázába Hoseok és Emerald szobra alá a maingarden sikátorban, megállásra késztette. Jimin testtartásában volt valami olyan földöntúli, bolyhos farka és fülei csillogtak a lenyugvó napfényben, így Jungkook megdermedt a látványtól.
„Jun... Jeon király" - fordult el Jimin fejet hajtva.
„Az én Jiminem” - futott Jungkook az útjába, szoros ölelésbe húzva őt, beszívva a lágy illatát a rókafüleiből, amibe belecsókolt.
„Pszt, csak szólíts a nevemen”, Jungkook odahajolt, hogy mély csókkal zárja le Jimin száját, mennyire hiányzott neki ez az íz. „Most miben sántikálsz?”
„Most semmi különösben, nagyon éhes vagyok” - kuncogott Jimin.
„És mit akartál enni?” Jungkook teljesen leesve figyelte őt.
„Hm... egy barátom meghívott palacsintázni, csatlakozhatsz hozzám, ha szeretnél. Odi, anyukája tényleg a világ legjobb palacsintáját csinálja” - pirult el Jimin.
„Odi? Ki az az Odi?”
„Egy kis nyúl hibrid lány, olyan aranyos, imádni fogod”, Jimin megfogta a kezét, és húzta őt a palota kapujához vezető sikátoron át, amikor Jungkook teste megdermedt, mivel az a kis hibrid lány lehetett, akit hetek ezelőtt mentett meg.
Most mindketten úgy szaladtak a városon keresztül, mintha újra fiúk lennének.
Jungkooknak csak a Jimin-nel töltött idő okozhatott ekkora örömet, a fiúnak a mosolygó arca olyan volt, mint a legszebb zene.
