I Am The Luna

12.rész

ZARA.

- Lara! - Axel megszólít, én pedig lefagyok.

A név, amit mondott, hogy fog szólítani... Ó, ne...

Kecsesen megfordulok és ragyogó mosollyal nézek rá.

Barna haja hátra van formázva, ami kicsit furcsa abból kiindulva, hogy állandóan kócosan, rendetlenül hordja. Sötétszürke öltönyben van, amitől a szeme egy kicsit világosabb, kékeszöld maszkkal és nyakkendővel párosítva.

„Axel " - válaszolok.

Tudni fogja...érzem.
Nem élhetsz együtt valakivel három évig, hogy ne ismernéd fel közelről. Nem mehetek oda.

Axelnek azonban más tervei vannak és legnagyobb döbbenetemre int, ami megdobogtatja a szívem.

Gyorsan gondolkodva felemelem az ujjam, és balra intettem.

- Egy pillanat, ellenőriznem kell valamit.

Mosolyogva félrebillenti a fejét, mielőtt odalép hozzám.

Megérinti a felkaromat, majd finoman megszorítja.

- Hé, jól vagy? - kérdezi, mire én bólintok.

- Abszolút, csak meg akarok győződni arról, hogy minden a helyén van - válaszolom halkan, miközben biztos vagyok benne, hogy Sebastian hall engem.

„Gyönyörűen nézel ki ma este... örülök, hogy eljöttél."

Nem mintha lett volna más választásom...

„Köszönöm, neked is. Úgy értem, ..jól nézel ki." - válaszolom.

Felnevet, aztán hirtelen megsimogatja az arcomat - minden erőmre szükségem van, hogy ne mozduljak el tőle.

„Köszönöm" - válaszolja, majd lehajol és megcsókolja az arcom.

Érzem, ahogy egyre több szempár szegeződik ránk. De van egy pár, ami lyukat éget az elmémbe:

Sebastiané.

Lehet gyanít valamit?

- Gyere, engedd meg, hogy bemutassam neked Alfa Sebastian Kinget.

Sebastianra nézek, mielőtt lesütöm a tekintetem.

"Természetesen."

Axel felém nyújtja a karját, én pedig tétován körbefonom a kezem, és megengedem, hogy hozzájuk vezessen.

Mit csináljak? Istennő, mit csináljak?

Vonszolgatom a lábam, lassan sétálok, miközben Sebastian átható kék szemei továbbra is belém égnek, késlekednék, hátha valahogy megakadályozhatom, hogy szemtől szembe kerüljek vele.

Ahogy közeledünk feléjük, hirtelen valaki nekem ütközik és azon kapom magam , hogy a hideg pezsgő végig folyik a karomon és a ruhám szoknyáján.

Zihálok, a lábam beleakad a ruhám szegélyébe, amitől megbotlok. Megkapaszkodom Axelben, a másik kezemet védekezően a hasamra teszem, épp akkor, amikor Sebastian előrelép.

Az egész jelenet szinte olyan hatást kelt, mintha meg akarna ragadni, de aki belém ütközött, megragadja a felkaromat, és visszahúz.

"A francba, bocsánat! Nagyon sajnálom!"

James?

Megfordulok és a férfira nézek, aki tönkretette a ruhámat.

A megmentőm...

- Nagyon sajnálom, kisasszony - mondja bocsánatkérően, miközben Axel vicsorogni kezd.

„ Legyél óvatosabb. Ha bármi történik a nőmmel, én téged..."