I Am The Luna

24.rész

HÁROM ÉVVEL KÉSŐBB...

Összefűzöm az ujjaimat, könyökömet a legfelső emeleti vezetői irodám sima márványán támasztom. Gúnyolódom, ahogy az előttem álló férfira nézek.

Felvonom a szemöldököm, majd elkezdem a mondókámat.

- Santoni úr, az idő értékes, nekem pedig bőven akad még dolgom: üzleteket kell kötnöm és pénzt kell keresnem. Tehát rövid leszek. Beszéljünk azokról a rejtett dokumentumokról, amik a cégnyilvántartásban szerepelnek.

Az arca elsápad, ahogy ajkait szűk vonalba nyomja.

- Ön téved, Toussaint asszony! Biztosíthatom önöket, hogy a bányászok ügyében jogszerűen jártunk el! Azok a szegények megpróbálják átverni a társaságot! Ezek kígyók!"

A szemeim felvillannak, ahogy a kezemmel a dosszié tetejére csapok, majd felállok.

- Santoni úr. Nem tűröm, ha ellenszegülnek. Dollármilliókat sikkasztott el ettől a cégtől, amelyet a két évvel ezelőtti baleset után, a külföldön elhunyt bányászok családja számára különítettek el! Tényleg azt hitte, hogy nem fogok utána nézni? - kérdezem élesen, a hangomból árad a tekintély.

Lehajtja a fejét, nagyot nyel. Egy izzadságcsepp csorog végig az arcán és idegesen letörli a zsebkendőjével.

- Kérem, Ms Toussaint... a másik dolog... Úgy értem, több mint húsz éve szolgálom ezt a céget, előttem apám is a Toussaint-vállalatoknál dolgozott.. Nem lehet, hogy ilyen gyorsan félredobjanak mindent... motyogja a szemeit az irodában körbejárva, mintha menekülési utat keresne.

A Toussaint Holding harminchetedik emeletén vagyunk, egy épületben az üzleti negyed közepén. Nincs hová menekülni, ha minden emeleten és minden kijáratnál biztonsági őrök állnak.

- Ez nem mentség arra, hogy olyan pénzt vett el, ami nem a Öné volt." -mondom hidegen.

„Azoknak a családoknak sokkal nagyobb szükségük volt rá! Sőt amikor felvetették az aggodalmaikat, még el is próbálta hallgattatni őket."

A botrány megrázta az egész üzleti világot, ráadásul még sokba is került nekünk, mivel több család be is perelt minket.

Mély levegőt véve próbálom lecsillapítani farkas érzelmeimet. Bár életemben csak egyszer változtam át, az utóbbi időben felerősödtek az érzelmei.. Gondolom, az teszi, hogy idióták vesznek körül.

- Én... Elismerem Ms Toussaint... de én... sajnálom! És vissza fogom fizetni, kérem, ne emeljen vádat!" - könyörög, miközben hirtelen feltartja a kezét, ahogy az asztalhoz rohan és bejut a személyes terembe.

Hátrálok, szemeim felvillannak, amint megnyomok egy gombot az asztal alatt.

„Megbízható emberekre van szükségem. Attól tartok, vállalnia kell tettei következményeit, Santoni úr.

Megdermed, mintha nem tudná felfogni ezeket a szavakat, majd megdönti a fejét és erőteljesen megrázza.

- Soha nem fogom elfogadni! - kiáltja, amikor kinyílik az ajtó és két biztonsági őr jön be.

- Nem csináltam semmit! Átvernek."

Felvonom a szemöldökömet és intettem nekik, hogy vigyék ki.

- A vallomását felvettem a hangfelvételre, Mr. Santoni. Bármit is mond, az felhasználható Ön ellen."

„Hazudtál! Becsaptál! Nem nem! Nem fogadom el!"

Összefonom a karjaimat a melleim alatt, és elfordulok a kiabáló férfitól, amíg kirángatják az irodámból.

- Jól van, főnök?