- Oda leteheted! - Int egy kanapé felé a mámor istene, mikor a csapat eléri a tábor központjának számító épületet. Az isten szavára Castor óvatosan lefekteti a fekete hajú lányt az ülő alkalmatosságra.
- Mi lesz most vele? - Tudakolja Polydeuces.
- Megvárjuk, míg felébred aztán, ha a fejes elfogadja beköltözik a kabinjába, ha nem akkor megy a Hermészesekhez. - Vonja meg a vállát a mámor istene. Ezzel pedig eléri, hogy az argonauták Idmon felé pillantsanak, aki csak biccent egyet válaszul. - Akartok még valamit? - Fintorodik el Dionüsszosz.
- Én szeretném megkérdezni, hogy mi a tervük az aranygyapjúval? - Lép előre Argus, ezzel elérve, hogy többen összenézzenek az argonauták között.
- Elteszem valahova az emeletre, aztán ha azoknak ott fenn kell, majd eljönnek érte. - Fonja össze maga előtt a karjait az isten és néz el oldalra, mintha nem is akarna foglalkozni igazán a dologgal.
- Ez esetben nagy baj lenne, ha mi magunkkal vinnénk az utazásra? - Kérdezi Argus komoly tekintettel.
- Mire kellene az nektek? - Húzza össze szemeit az isten és néz végig gyanakodva a csapaton.
- Hasznos lenne, ha véletlen megsebesülnénk. - Jelenti be a bölcsesség istennőjének fia, mintha teljesen természetes lenne, amit mondott.
- Tőlem. Vigyétek! - Kapja fel az asztalra ledobott állatbőrt és dobja el a csapat felé.
- Köszönjük. - Hajol meg mélyen a mámor istene előtt Iason, miután elkapta a gyapjút.
- Oh és holnap reggel útnak indulnánk. - Veszi vissza a szót Argus.
- Oda mentek ahova akartok, nem tartozok értetek felelősséggel. - Vonja meg a vállát az isten. - Csak szóljatok annak a hiperaktív levélhordónak. - Forgatja meg a szemeit.
- Ami a felelősséget illeti. Szeretnénk, ha megengedné, hogy az ifjú Perseust magunkkal vigyük, mint vezetőt. Szükségünk lenne valakire, aki ismeri a világot és el tudna minket kalauzolni. - Folytatja Athéna fia.
- Miért pont ő? Tudok mellétek mást adni. - Fintorodik el az isten, ahogy Percyre néz.
- Mert vele már tudjuk, hogy dolgozzunk össze. - Szól közbe Iason is.
- Ennek odafenn nem biztos, hogy örülni fognak. - Sóhajt egy nagyot a tábor vezetője. - De mégis mi bajt tudna csinálni, ha veletek van. - Motyogja az orra alatt. - Legyen veletek mehet. - Legyint egyet az isten. - Most viszont húzzatok innen, nem lehet ennyi ember között pihenni. - Fordít hátat a csapatnak, amivel arra ösztönzi az argonautákat, hogy valóban elhagyják az épületet.
- Ez elég könnyen ment. - Pislog nagyokat Percy, ahogy a csapat a vacsorához igyekszik.
- Az lehet miattam volt. - Kuncogja Orpheus, ezzel elérve, hogy a csapat értetlenül nézzen rá.
- Ezt hogy érted Orph? - Tudakolja Tiphys.
- Hát mondjuk úgy, hogy a legutóbbi beszélgetésünk után gondoltam, hogy nehéz lenne meggyőzni a rendes úton, úgyhogy kicsit rásegítettem a dologra. - Magyarázza a jóslás istenének leghírhedtebb fia.
- Nem is énekeltél. - Fintorodik el Zetes.
- Ez az! Ott álltunk melletted eléggé hallanunk kellett volna, ha énekelsz. - Helyesel az északi szél istenének másik fia.
- Nem kell fennhangon énekelnem ahhoz, hogy hasson a dolog. A szándék elég. - Vonja meg a vállát a dalos torkú argonauta.
- Hallod Orph most elkezdtem tőled félni. - Néz aggódó tekintettel a fekete hajú Apolló fiúra Idas.
- Most használtam életemben másodjára. Túl sok koncentráció kell hozzá. - Legyint egyet Orpheus.
- Tudod barátom, ez nem nyugtat meg senkit egy cseppet sem. - Rázza ki a hideg Augeast.
- Jól van fiúk elég volt. Orpheus biztos nem használná a csapaton a képességét. - Szól közbe a veszekedésbe Nauta. - Szerintetek mikor szóljunk Hermésznek? - Tudakolja a lányka és billenti oldalra a fejét.
- A vacsora után, mikor visszamentünk a kabinba? - Ajánlja fel Percy.
- Lehet az lesz a legjobb, úgy lesz ideje felkészülni az indulásra. Jobb lesz, ha reggel minél hamarabb útra kelünk. Ki tudja milyen sokáig fog tartani az utunk. - Sóhajt egy nagyot Iason és néz el a tenger felé.
- Valószínűleg negyed annyi ideig, mint amire gondoltok. - Kuncogja a tenger istenének legfiatalabb fia.
- Ezt hogy érted? - Értetlenkedik Euphemus.
- Fogalmatok sincs a modern tömegközlekedés előnyeiről. - Neveti el magát Percy.
- Jó kíváncsi lettem, hány hétig tart körülbelül eljutni innen oda? - Húzódnak egy halvány mosolyra Iason ajkai.
- Egy nap, de akkor már nagyon sokat mondtam. - Vonja meg a vállát Percy.
- Olyan közel van? - Tágulnak ki Hylas szemei.
- Nem. Ennyivel gyorsabb a közlekedés. - Vigyorog a tenger istenének legfiatalabb fia.
- Halljátok fiúk, tetszik ez az új világ. - Lelkesedik Castor, ezzel elérve, hogy a csapat minden tagja nevetni kezdjen.
A vacsoránál, a reggelihez képest sokkal kevesebb gyanakvó pillantást kaptak a múltból jött utazók a jelen héroszaitól. Majd teli hassal tértek vissza a Posszeidón kabinba és foglalták el az előző nap kiválasztott helyüket.
- Szóval, hogy is kellene szólnunk egy istennek? Áldozatot mutatunk be? Se borunk, se állatunk nincs, amit feláldozhatnánk. - Vakarja meg a fejét Telamon.
- Nem kell neki sehogy se szólnunk. Tisztán hall minket. Nem igaz? - Kérdezi kuncogó hangon Nauta, ahogy elnéz a kabin ajtaja felé.
- Teljesen igazad van. - Jelenik meg az ajtóban a tolvajlás istene. - Szabad lesz bemennem? - Tudakolja oldalra billentett fejjel, mire a tenger istenének fiai összenéznek és egyszerre bólintanak egyet.
- Megtisztelne vele minket. - Mondja végül Euphemus.
- Köszönöm. - Mosolyodik el a tolvajok istene és lép be a kabinba. - Szóval döntöttetek, hogy mikor akartok indulni? - Kérdezi fél kezét csípőre rakva.
- Holnap reggel. Nem látjuk értelmét sokáig halogatni a dolgot. - Avatja be az istent Iason a csapat tervébe.
- Értem. Akkor holnap Westportba utazunk. - Bólogat a tolvajok istene. - Rendben, akkor reggel hat órakor várjatok rám a tábor bejáratánál. Elintézem én az utazásotokat. - Jelenti be komolyan Hermész.
- Köszönjük. - Mosolyog kedvesen apjára Aethalides.
- Ugyan már nem tesz semmit. Azért egyetek mielőtt elindulunk. - Húzódnak egy halvány mosolyra az isten ajkai. - Holnap reggel találkozunk argonauták. - Köszön el és távozik hatalmas fényesség közepette.
- Van egy olyan érzésem, hogy nagyon meg fogja lepni, hogy Percy velünk jön. - Terül ki az ágyán Idas.
- Nem kérdezett rá, innentől az ő gondja, ha meglepődik. - Vonja meg vállát Nauta.
- Amúgy ha megnéztük a hölgyet ott a kikötőben, akkor visszajövünk, vagy megyünk kiszabadítani a testvéreink onnan a... - Kezd bele a kérdésbe Peleus. - Honnan is? - Fordul Percyhez.
- Lotus Casinoból. - Vágja rá a fiatal.
- Az lesz a legokosabb, ha kihozzuk a héroszokat a casinoból. - Szól közbe elgondolkodva Nauta, majd megrázza a fejét. - Most viszont itt az ideje, hogy nyugovóra térjünk. Holnap hosszú út vár ránk. Nem kellene, hogy fáradtan kezdjünk neki. - Néz végig a csapaton.
- Igen is kis asszony! - Szólal meg egyszerre a két szél iker ezzel egy nevetést kicsalva szinte minden jelenlévőből.
- Helyes, hallgassatok is rám kis fiaim! - Húzza ki magát Nauta teljes komolysággal, de egy fél pillanat múlva már az egész kabin egy emberként nevet.
KAMU SEDANG MEMBACA
Historia Argonautica
Fiksi PenggemarVajon mi történik akkor, ha az ókori világ Bosszúállói, ismertebb nevükön az Argonautál valami csoda folytán elkerülnek a megszokott világukból a modern korba? Milyen kalandokba keverednek? Milyen nehézségeket kell kiállniuk és vajon hogy fognak egy...