Historia Argonautica

22. Kora hajnal

Másnap reggel, ahogy azt a tolvajok istene kérte tőlük az argonauták korán kelnek és megreggeliznek, hogy azután Percy vezetésével elmenjenek a tábor bejáratához, még jó fél órával a Hermésszel megbeszélt találkozó időpontja előtt. Bár azt meg kell hagyni, hogy a Léda ikrek még ekkor is akkorákat ásítoznak, hogy Aethalides nem is egyszer megjegyezi nekik, hogy az is csoda, hogy két lábon állnak még.

- Ami azt illeti szerintem, ha a szél ikrek nem lennének már feküdnénk. - Ásít egy újabbat Castor.

- Szívesen. - Vigyorog a vállát átkarolva Zetes.

- Jó, én vagyok az egyetlen, aki ezt nem érti? - Vakarja meg a fejét Herakles.

- Szerintem ők az egyetlenek, akik értik. - Sóhajt egyet Argus.

- Áh, Cas csak arra akar utalni, hogy megsegítjük őket egy kis széllel, hogy álljanak. - Kuncogja Kalais, aki a másik Léda iker mellett áll.

- Ahogy mondja. Szó szerint bele lehet támaszkodni. - Hunyja le a szemeit Polydeuces.

- Hé, Pollux nehogy elaludj itt nekem. - Rázza meg Kalais a fiatal férfi vállát.

- Próbálkozom. - Teszi szája elé a kezét Polydeuces, hogy elrejtsen egy újabb ásítást.

- Ti meg a szeleitek. - Forgatja meg a szemeit Idas.

- Fogd vissza magad vízagyú, a szél igen is tud hasznos lenni. - Nyújtja ki a nyelvét a tenger istenének fia felé Zetes.

- Pontosan, mi is kaptunk Annabethel egy termoszt Hermésztől, amibe szelek voltak zárva. - Szól közbe Percy.

- Termosz? - Kérdez vissza Argus.

- Henger alakú tárgy, amiben általában italt tartanak. Azt a részt, amivel le lehet zárni, általában rácsavarják. - Magyarázza el a termosz jelentését a modern fiú.

- Értem. Akkor a termosz olyasmi, mint egy amphora és ebbe be voltak zárva a szelek? - Tudakolja Argus, mire a tenger istenének legfiatalabb fia biccent egyet.

- Mit keresett a hírvivönél a nagyapa fingja? - Fintorodott el Kalais. Kirohanásával viszont elérte, hogy mindenki értetlenül nézzen rá.

- Mi? - Pislogott nagyokat Percy, majd kérdő tekintettel nézett végig a többi argonaután hátha látja valakin, hogy érti mire akart utalni az északi szél fia.

- Apa egyszer vitt el minket a nagypához és akkor láttuk milyen, amikor összegyűjti a szeleket. - Magyarázta fintorogva Zetes.

- Higgyétek el nem akarjátok tudni honnan jönnek az olyan tárgyakba zárt szelek. - Rázza ki a hideg Kalaist.

- Még most is rémálmaim vannak tőle. - Áll égnek Zetes minden szárnyának összes tolla.

- Még jó, hogy nekünk most semmi szükségünk még több szélre. Tudunk mi magunkhoz hívni szeleket, ha nagyon nagy szükségünk lesz rájuk. - Mondja komolyan Kalais és fonja össze maga előtt a karjait.

- Hát nem akarom az istenek fingját szagolni, úgyhogy szerintem is sokkal jobban jártunk, hogy van két személyes szélcsinálónk is. - Fintorodik el most Polyphemus is.

- Nem akarok beleszólni tesó, de ez most úgy hangzott, mintha az ő fingjukat részesítenéd előnyben az istenekével szemben. - Jegyezte meg Telamon és csak egy hajszálon múlott, hogy ne nevessel el magát azonnal, mikor testvére köhögni kezdett, mintha valamit félrenyelt volna.

- Baszd meg Telamon! - Löki meg testvérét Polyphemus és minden argonauta tudja, hogy a fiatal visszafogta magát, hogy ne okozzon kárt testvérében.

- Kösz, inkább kihagyom! - Lép egyet hátra, amivel eléri, hogy Polyhemus megforgassa a szemeit.

- Lehetne, hogy nem marjátok egymást ostobaságokkal? - Sóhajt fel kétségbeesetten Nauta.

- Nem? - Vigyorog egyszerre mind a hat argonauta.

- Fogjátok már vissza magatok. Jobb lenne, ha hallgatnátok Nautára. Nem olyan nehéz ám normálisan viselkesni néha. - Forgatja meg a szemeit Tiphys.

- Tudod, hogy csak rosszabb lesz, ha megpróbálsz visszafogni minket. - Kuncog egy gonosz vigyor társaságában Zetes.

- Sajnos mind tudjuk, hogy ezerszer rosszabb lesz. - Rázza ki a hideg Peleust, mintha most emlékezett volna vissza egy nem éppen kellemes emlékre, ami igazat adna szavainak, akkor is, ha mindent megpróbál elkövetni, hogy ne emlékezzen a dologra.

- Áh, hát itt vagytok. Pont időben, helyes, helyes. - Menti meg a választól Peleust a tolvajok istene, ahogy megjelenik pontban hat órakkor egy busz társaságában.

- Ezt hogy csináltad? Mi ez a gépezet? Még mindig vannak olyan erősek az istenek, hogy a semmiből teremtsenek dolgokat? - Folynak a kérdések heves egymásutánban Argus szájából.

- Teleportáltam, úgy csináltam... - Kezd bele Hermész, majd elfintorodik. - Oh, elfelejtettem ti még nem nagyon értitek az ilyen modern dolgokat. - Húzza végig kezét az arca előtt. - Hogy magyarázzam, hogy értsétek? - Kérdezi és fogja meg az állát.

- Ugyanaz mint ami veletek történt, mikor ide jöttetek csak nem időben, hanem térben. Egyik pillanatban még itt vagy, a következőben meg már a világ másik oldalán pislogsz magad körül. - Veszi át a magyarázatot Percy. Szavaival pedig eléri, hogy az argonauták felismerően sóhajtsanak.

- Ez a gépezet a busz és ezzel fogunk utazni. - Kuncogja Hermes. - És igen vannak ilyen erős istenek. Egyesek erősebbek, mint mások, minden attól függ mennyien és hogy hisznek bennünk. - Vonja meg a vállát a tolvajok istene.

- És hogy fogunk ezzel a géppel utazni? - Kérdezi gyanakodva Iason.

- Ennél egyszerűbb dolog nehezen lehetne. - Mosolyodik el a tenger istenének legfiatalabb fia. - Így. - Mondja és nyomja meg a gombot, ami kinyitja a busz ajtaját. Mikor pedig Percy visszanéz a csapatára csak tátott szájakkal találja magát szemben. - Most meg mi van? - Bukik ki belőle a kérdés.

- Megevett az a valami? - Tudakolja oldalra billentett fejjel Hylas.

- Te is jössz velünk ifjú Perseus? - Szólal meg ugyanabban a pillanatban a tolvajok istene is.

- Nem evett meg. - Néz kedvesen Hylas felé a fiú, majd végignéz mindenkin, miközben válaszol az istennek. - Igen velük megyek. Én vagyok az idegenvezetőjük a világhoz. Amúgy fiúk és kis asszony, nektek is fel kell szállni. - Kuncogja, majd megint az isten felé néz. - Szóval mikor indulunk? - Tudakolja maga előtt összefont karokkal és egy széles vigyorral.

- Nekünk is be kell mászni a szörny szájába? - Tágulnak ki Castor szemei.

- Gratulálok Percy sikerült felkeltened Cast. - Neveti el magát Kalais.

- Hát ha szörnynek gondolod, akkor igen nektek is be kell. - Vigyorog gonoszul a tenger istenének legkisebb fia.

- Nem fog titeket bántani ne aggódjatok, de ez a leggyorsabb módja az utazásnak. Nincs sok időnk jobb gyorsan és észrevehetetlenül utazni. - Lép Percy mellé a tolvajok istene.

- Jól van fiúk voltunk mi már rosszabb helyzetben is. - Mondja komolyan Iason majd bár ökölbe szorult kezekkel, de fellép Percy másik oldalára és elnéz a busz belseje felé. - Jé! Mennyi szék van itt! - Pislog nagyokat.

- Ülj le nyugodtan, ahova akarsz. - Legyint egyet Percy, amivel eléri, hogy Iason elinduljon és leüljön egy bal oldali székre. Vezérük lelkesedése pedig a többiekre is átragad így perceken belül már minden argonauta a buszban ül és mint a kis diákok lelkesen beszélgetnek.

- Készüljetek héroszok gyorsabban fogunk utazni, mint valaha utaztatok. - Kurjatja Hermész és odaülve a vezetőülésbe már rá is tapos a gázra, hogy a busz utasaival együtt elinduljon Westportba.