Vulkán 10.

12. Felemelkedés

Lara Fabian - Je Suis Malade

Dalszövege:
Már nem álmodom, nem dohányzom. Már nincs is történetem. Piszkos vagyok nélküled, csúnya vagyok hiányodban. Olyan vagyok, mint egy árva a kollégiumban.
Nem akarom tovább élni az életem. Az életem akkor ér véget, amikor elmész. Már nincs életem és még az ágyam sem jó nélküled. Állomásperonná alakul át amikor elmész. Beteg vagyok, teljesen beteg.

Mint a szikla, mint a barack ragaszkodom hozzád. Fáradt vagyok, kimerült vagyok úgy tenni, mintha boldog lennék. Te létezel. Minden este mást iszom. Nekem ugyanaz az ízük. És minden hajó viszi a zászlódat. Már nem tudom hova menjek. Nélküled minden Beteg. Beteg vagyok, teljesen beteg. Véremet öntöm a testedbe És olyan vagyok, mint egy döglött madár, amikor alszol. Beteg vagyok, teljesen beteg. Megfosztottál minden dalomtól. Megtisztítottál minden szavamtól. Mégis a bőrödön volt tehetségem. Ez a szerelem megöl. Beteg vagyok nélküled. Teljesen beteg.

🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍🌍

Reggel furan nézeget. Simogatja az arcom. Csokol. Nem beszél. Finoman kenegeti a fenekem és a huvelyem. Tocsogok a körömvirág krémtol. Elelveztet de ő maga nem hagyja sajat magat. Nagyokat lelegezve bünteti magát. Tuzforro vízben furdik majd jeghidegben ezzel is vezekelve. Bejon a kave utan a garázsból és latom rajta hogy fáj neki. Ezer érzelem hullámzik végig az arcán. Nem szol hozzam csak gondoskodik rolam. A kavemba cukrot tesz. A gyerekeket segít elkesziteni csendben és nyugton. Némán pakolja a szendvicseket és a teákat az uzsonnás csomagba.

A cégnél kissé felpörgünk mind ketten. De a problémáról egyikünk sem beszél.
Otthon sem hozzuk fel a témát. A virágos kertben nézegeti Lucky kis föld dombját. Nem mond semmit. Nem kér bocsánatot. Igaz én sem kértem tőle. Persze én nem öltem meg senkit. Tüske lett bennem. De hajlandó vagyok tovább lépni. Hiszen így kell tenni. Egy család vagyunk. Nem szakithatom szét. Az istenért szeretem ezt az embert. Ezt a gondoskodót. A Szabit és nem az Icet. Nagyon nehezen de túllépünk majd ezen is. Még csendes távolság van bennem de már kezdünk közeledni.

Kinyitotta az ajtot elottem. Levette a kabátom. Atkarolt csendesen. Megpuszilta a fejem. Délután rakom el a ruhákat és tele voltak a szekrények apró csokikkal. Minden fiókban ott diszelgett egy finom bocsánatkérés. Különböző országok csokijai, cukorkái. Apa uzemmodban segít a hazikban. Környezetből a szomszédos országát tanítja. Tanár üzemben az Aradi vértanúkat magyarázza. Barackos tejberizst készítek. Mellém áll és lekvárt kanalaz hozzá. Mögém állva simogatja a pocim ahogy kavargatom a tejet. Még mindig nem beszélünk. A szavakkal sértegetni könnyű de bocsánatot kérni már nehezebb. A vacsora után segít osszeszedni a tányérokat elpakolni a konyhát. Egyszercsak hatalmas csorompoles. A tigrisemre hatrapillantok, áll egy tányérral a kezeben és nézi a laba előtt osszetort kupac porcelánt.
- Baszki. Véletlen lecsúszott az 5.tányér tetejéről a felso négy. - Ezt annyira ártatlan képpel bűnbánó arccal hogy elrohogom magam. Az eddigi stressz kijon és nyikorogva fogom a hasam amig próbálok rendet tenni egy sepruvel. 😂😂😂😂
- Feláldozod értem a járműved? 😂😂😂
- Látod. Osszekoszolom szilankokkal a kedvedért.😂😂😂😂
- Micsoda önfeláldozás. 😂😂😂
Sepregetunk. Mar kivette a kezembol hogy ő csinálja mikor kibukik belole.
- Haragszol?
- 4 tányér miatt? Legalább mehetek ikeazni.
- Nem a tányérok miatt. - áll szemetes lapáttal a kezében. Arcán millió érzelem. Most tért vissza igazán hozzám. Nem gondolkodom. Lépek egyet es mar akkor éreztem hogy valami szúr de csókolni akartam. Hosszú hosszú csokcsata végén két kis kuncogo hangra leszünk figyelmesek.
- Pszt. Zente ne zavard őket. Olyan édesek.
A kis torpéket végül Adam tereli vissza a nappaliba.
- Hagyjátok már őket.
Vigyorogva hagyjuk abba a csókot és bujunk egymásba. Érezve minden energiát.
- Ha te sem haragszol.
- Képtelen vagyok rád. Annyira féltelek Annám. Édes Földi Eprem. Meg ne próbáld mégegyszer. Rendben?
- Oké. Au. - lépek és valami nagyon szúr. De mar összesoportunk mindent. Hát nem. Nem mindent.