6.fejezett

12 1 0
                                    

A mocsári eset óta újabb hetek teltek el és azóta nem is láttam Klaus-t ami szomorúvá de boldoggá is tett.Végül; Elijah és a lány is megmenekült,ám a boldogságuk és a nyugalmuk sem tartott sokáig,mert mint hallottam a lányt elrabolták aminek következtében a kis farkaska megszületett és ahogy nekem lett igazam a nagyi tervezte megölni az unokáját hogy amit hibát elkövetett többet ne forduljon elő.Csakhogy, a testvérek nem adták ilyen könnyen a bőrüket és az új jövevényt sem. Ami a legszebb volt az egészben hogy Marcel kis védencét; Davina-t megmentették a haláltól,miután persze a kis sötét titkaira és titkukra fény derült.Őszintén,nem igazán örült Klaus társaságának még is egyike lett azoknak akik a Mikaelson családot segíti,csak hogy mint tudjuk annak ára van.Mivel ma hétvége és este van ezért,úgy döntöttem elmegyek Cami-hez a bárba,hogy haladnak a munkálatok amik a múlt héten kezdődtek meg.

-Szia.-köszöntünk egyszerre.-Csodálatos már most.-áradozott a lány.

-Ennek szívből örülök,de a te választásod volt.-foglaltam helyet a bár pulton, majd Cami már adta is az italt ami most igazán jól esett.

-Tényleg, köszönöm. - mosolygott rám, majd mellettem helyet foglalt.

-Ugyan már,én csak felajánlottam te éltél vele. - ittam bele a whiskey-be.

-Amúgy, történt valami míg távol voltál. - vette lejjebb a hangját, mintha bárki is meghallana minket vagy lenne itt. Mondjuk, Marcel és Klaus-ból ezt kinézem hogy csóri lánynak egy perc nyugta nincs tőlük.

-A titkaid biztonságba vannak nálam. - ígértem meg.

-Köszönöm. - húzta meg a poharat, majd töltött egy újabb adagot. - Míg távol voltál újabb ünnepséget rendeztek, amin után... - itt kicsit zavarba jött és mintha el is pirult volna.

-Melyikkel történt? Klaus vagy Marcel? - kérdeztem rá vigyorogva, amire még jobban vörös lett.

-Marcel. - suttogta halkan.

-Nahát. - lett szélesebb a vigyorom. - Ha, kínosnak érzed, nem kell elmesélned. - ittam ki én is a poharat s újra töltve azt.

-Lehet ezzel nem leszek kedvelt, de jó volt még sem az igazi. - ahogy kiejtette a szavakat láttam rajta hogy őszintén mondja. - Valahogy, nem éreztem azt a szikrát amit kellett volna ilyenkor éreznem.

-Ne butáskodj már, ezzel nagyon sok nő és férfi így van. Valószínű azért mert nem Marcel az igazi pasi számodra. - simogattam meg a hátát támogatás kép.

-Komolyan gondolod? - nézett rám reménykedve.

-Igen, komolyan gondolom és mondom is...-fordultam felé teljesen. - Tudod a mai világban, már sokan vannak úgy vele ahogy te most; az igaz társat, szerelmet keresik akivel megöregedhetnek, hozzá mehetnek és családot alapíthatnak. - magyaráztam el neki. - S neked ez a személy; Klaus Mikaelson. - a név hallatán a tekintette azonnal megváltozott; szerelmes még is dühösre.

-Bár ne így lenne Délia. - ivott egy újabb adagot.

-Összevesztetek? - kérdeztem tőle.

🐺🧛 Az Ígéret Kötelez🩸/Niklaus ff/Onde histórias criam vida. Descubra agora