Camilla élete

32.Rész

*Zayn szemszöge*
Amióta Liam és Camilla szakított nem is hallottunk a lányról semmit,csak néha-néha egy-két dolgot Angietől,de már ők sem tartják annyira a kapcsolatot,eltávolodtak,amit nagyon sajnálok,mert legjobb barátnők voltak,szinte testvérek. Angie abban az időben amikor Cami elköltözött eléggé maga alatt volt,de Harrynek hála jobban lett. Liam pedig a szakítás óta csak a bandára koncentrál.Nem érdekli semmi sem Cami felől,el akarja felejteni,amit részben meg is értek,de részben nem.Az oké,hogy marhaságot csinált,amiért nem mondta el neki a dolgokat,de akkor is furcsa volt,olyan jól megvoltak..A szakítás után pár hétig még nagyon ki volt borulva,de aztán lenyugodott,és most már ő is jól van. A banda pedig jobb nem is lehetne.Most éppen turnén vagyunk.Több ország,más kontinensek várnak ránk.Hihetetlen,hogy pár óra alatt elfogy az összes jegy minden koncertünkre.Imádjuk a rajongónkat.A lányok és a családunk támogatnak minket és ez nagyon jó.Imádom ezt csinálni,ez az életem,de sokszor nagyon fárasztó,de akkor új erőt nyerünk a rajongókból.Értük is csináljuk ezt az egészet.Most éppen Bostonban vagyunk,ugyanis itt lesz koncertünk.Gyönyörű város...A hotel folyosója végén lévő társalgóban ücsörgünk,és beszélgetünk,tanakodunk,hogy mit csináljunk,mert most 2 napig szabadnapunk van.Mindenki gondolkodott valami jó ötleten,de semmi nem volt az igazi.Ekkor Francesca megszólalt:
-Mi lenne,ha elmennénk bulizni?!
-Jóóó!-vágta rá rögtön mindenki
-De mégis hova?!-kérdeztem
-Angie! Még te mondtad,hogy Cami mesélt neked egy nagyon jó bárról.-mondta a lány
-Hmm..tényleg... Cami..ő is itt lakik..el is felejtettem...-mondta Ang kissé szomorúan
-Én nem megyek sehova! Nem akarok összefutni vele!-vágta rá rögtön Liam
-Héé nyugi srácok! Nagy város,mégis mekkora az esélye annak,hogy összefutunk?!-kérdezte kissé cinikusan Harry
-Igazad van!-helyeseltem
-Most szépen mindenki összekészülődik és 15 perc múlva találkozunk a bejáratnál!-adta ki Louis
-És hova megyünk?-kérdezte Vilu barátjától
-Sok helyivel beszélgettem,és azt mondták,hogy van itt egy banda,akik minden szombaton egy bárban zenélnek,és azt mondták,hogy nagyon jók,egyre többen vannak a fellépéseiken.Gondoltam megnézhetnénk őket.-válaszolt
-Benne vagyok!-szólalt meg Niall is,majd mindenki felállt és a szobájába igyekezett átöltözni.
15 perc múlva már kocsiban is ültünk és tartottunk afelé a bizonyos bár felé.A banda tényleg jó volt.Jó pörgős számok voltak.Az utolsó dal után szóltunk az egyik testőrünknek,hogy menjen oda a fiúkhoz,mert találkozni akarunk velük.Így is lett...

*Luke szemszöge*
Amikor közölte a pasi,hogy ő ki és,hogy kik szeretnének velünk találkozni,nem hittünk a fülünknek. Az öltönyös pasi,ugyanis nem más volt,mint a One Direction egyik testőre.A fiúk találkozni akarnak velünk,mert hallottak rólunk és tetszett nekik amit csináltunk.Azt mondta a férfi,hogy a backstage-ben várnak ránk,így mi gyorsan besiettünk.Már értettük,hogy mire is gondolt Zack. A kanapén tényleg ott ült mind az 5 srác.

*Camilla szemszöge*
A fiúk közben eltűntek,Laurával együtt. Pár perc múlva viszont a lány visszatért.
-A srácok most egy darabig nem jönnek ki....engem sem engedtek be a színfalak mögé,mert valaki fontos van náluk,ennyit mondtak.-ismertette velem a dolgokat
-Láttam egy öltönyös pasival beszélni őket...de nem ismertem a férfit.-mondtam
-Úgyhogy vagy itt megvárjuk őket,vagy megyünk táncolniiii!
-Öhm..én azt hiszem ezt most kihagyom-mondtam.-szerintem én haza megyek,nem várok rájuk,de te érezd jól magad!-köszöntem el.Egy ölelés után én elhagytam a klubbot. Írtam egy SMS-t Luke-nk,hogy eljöttem,és annyi volt rá a válasz,hogy :
,,Oké,viszont sok mesélni valóm van,egy óra múlva átjössz?"
A válaszom egyértelmű volt. Mikor hazaértem anyuék nem voltak otthon.Egy cetli volt a hűtőre ragasztva,miszerint vacsorázni mentek.Felszaladtam a szobámba és a szintetizátoromon kezdtem el játszani.

*Luke szemszöge*Nagyon jól összehaverkodtunk a srácokkal,ezért áthívtuk magunkhoz őket és a barátnőiket,hogy ott folytassuk tovább a beszélgetést.Nagyon jó fejek,ugyanúgy hülyéskednek,mint mi,és azt mondták,hogy nagyon tetszett nekik amit a színpadon műveltünk.Már javában a nappalinkban hülyültünk,amikor megszólalt a csengő.Mindenki a nappaliban volt,én pedig a konyhában kerestem valami ehetőt a társaságnak.

-Luke! Csengettek!-kiáltott Calum

-Hallottam!-kiáltottam vissza neki-Nem gondolod,hogy ki kéne nyitni?-kérdeztem cinikusan

-Nem miattam jöttek!-ordított vissza,én csak fejcsóválva mentem át a nappalin az ajtóhoz.

-Miért muszáj pont neki kinyitni az ajtót?-érdeklődött Harry

-Barátnőőőőő lááááááááz.....-nyávogott Mikey,de a többit szerencsére nem hallottam. Az ajtóban valóban az én gyönyörű barátnőm állt.

-Sziaa!-ölelt meg

-Szia!-csókoltam meg köszöntésképp. Bementünk a nappaliba,de akkor esett le minden,ami kiment a fejemből...Cami lefagyott amikor megpillantotta a nappaliban ülőket.Teljesen elfelejtettem,hogy Cami és Liam együtt voltak.......Te jó Ég!!!!

*Calum szemszöge*

Nem értettük először Camilla reakcióját,amikor belépett a nappalinkba. A mosoly lefagyott az arcáról,amikor meglátta,hogy nem csak mi vagyunk itt.De azt hiszem nem volt vele egyedül....kezdett kínos lenni,és ekkor esett le,hogy Cami biztos egy rajongó,és most nem hisz a szemének,ezért be akartuk mutatni őt a fiúknak és barátnőiknek.

*Camilla szemszöge*

Ahogy beléptem a nappaliba a mosoly lefagyott az arcomról és minden jó kedvem eltűnt.Ott ült a kanapén mindenki a régi életemből...Ott volt Angie,Violetta,Francesca,Harry,Zayn,Louis,Niall,Sam...és Liam. Nem hittem a szememnek.De nem csak én voltam így vele.Szemmel láthatóan mindenki meglepődött amikor megláttak,ők is lefagytak.Szerintem Luke-nak akkor esett csak le,hogy valójában ennek a találkozásnak nem kellett volna megtörténnie.A fiúk nem értették a helyzetet.Azt hitték valami rajongó vagyok,és most teljesen odáig vagyok,hogy láthatom a One Directiont.Ash felállt és mellém sétált pár perc után.

-Cami,hadd mutassam be a többieket.-mondta és elkezdte sorolni a neveket. Én csak álltam és nem tudtam se megmoccanni,se megszólalni. Végül miután be lettünk egymásnak mutatva,megszólaltam:

-Tudom!.....-mondtam majd megfordultam és kirohantam a nappaliból,egyenesen az ajtó felé vettem az irányt. A könnyeimmel küszködve menekültem. Luke utánam kiáltott:

 -Cami,várj!

Az ajtónál utolért,de nem ment vele sokra.

-Hagyj békén Luke!-ordítottam,majd kiléptem a házból...elkezdtem rohanni.

-Camilla! VÁRJ!-kiáltott Luke,de rá se hederítettem...hazáig rohantam VOLNA,ha nem hallottam volna egy nagy fékezést,kerékcsikorgást,majd egy hatalmas csattanás,és erős fájdalom,majd elsötétült minden.........