Camilla élete

5.Rész

Másnap reggel amikor felébredtem,láttam.hogy van 2 nem fogadott hívásom,és 1 üzenetem. Mindegyik Liamtől volt. Elolvastam az üzenetet,és az állt benne: ,,Szia Cami! Azért hívtalak,hogy elmondjam,úgy készülj,hogy ma suli után egy programot találtam ki, csak kettőnknek! Majd az utca kereszteződésnél találkozunk! Puszi: Liam " . Olyan boldog lettem..gyorsan elkészültem..és lementem reggelizni.Anya már várt.
-Jó reggelt kicsim!-mondta
-Jó reggelt! -feleltem mosolyogva
-Figyelj! Beszélnünk kell! Nagyon fontos!-mondta nagyon komolyan
-Igen,hallgatlak,de mondd gyorsan,mert Liam már vár.
-Arról van szó,hogy hajnalban jött egy fontos telefon Bostonból.
-És?
-Hát,apádnak most ott lesz munkája,oda kell költöznünk! Már nekem is van állásinterjúm,és neked is néztünk már egy jó iskolát,aminek nagyon jó híre van.
-Mi??!! Ez nem lehet! NEM!Én nem akarok menni! Itt van mindenem, nem hagyhatok itt mindent! Itt van Liam,itt vannak a barátaim! Nekem nem kell másik iskola,jó a mostani,szeretek ide járni,és itt lakni.
-Ott is lesznek barátaid,és lehet,hogy a Bostoni Gimik sokkal jobbak!
-De nem,anya! Nem tehetitek ezt velem! Nem! ....
Sírva rohantam el otthonról............ Liam már ott várt.
-Camilla! Mi a baj? Ne sírj! Meséld el mi a baj!-mondta
-Liam! Ölelj át ..szorosan.. és ígérd meg,hogy soha nem engedsz el!-mondtam neki szipogva..
és átölelt....
-Ígérem! Most végre elmondod,hogy mi a baj?
-Elköltözünk... Bostonba kell költöznünk.... -mondtam
-Mi?? Mondj el mindent részletesen.
-Apa munkát kapott ott,ezért oda kell költöznünk,és anyának is már állásinterjúja lesz.
Közben a suli elé értünk.
-Figyelj,majd suli után mindent részletesen megbeszélünk! Rendben? Csak most majd mosd meg az arcod,és próbáld meg elfelejteni! Minden rendben lesz,ígérem! .mondta Liam,és megölelt
-Rendben! Szeretlek!.mondtam
-Én is szeretlek!
Az osztályteremben Angie már várt minket.Éppen Sammel beszélgetett,amikor beléptünk a terembe.Nem akartam megzavarni a beszélgetést.Leültem a helyemre,és ráfeküdtem a padra. Liam köszönt Zaynnek is Harrynek is.Aztán odajött hozzám,próbált jó kedvre deríteni,de nem sikerült neki. Angie akkor vette észre,hogy már ott vagyunk,amikor a tanárnő beért.
-Szia Cami!-súgta Angie
-Szia!-súgtam vissza neki jókedvet színlelve.
De ez nem sikerült túlságosan. Angie rögtön észrevette,hogy valami bajom van. Óra alatt végig feküdtem a padon.Azt sem tudom,hogy miről volt szó.Az agyam csak anya szavain kattogott.,,El kell költöznünk"....Folyton ezt hallottam.Aztán Angie szólt,hogy menjek,mert kicsengettek.Amikor elhagytuk a termet,megkérdezte,hogy mi a baj,mi történt,hogy ilyen szomorú vagyok.
-Camilla! Mond el kérlek,hogy mi történt,hátha tudok valamit segíteni?!-mondta
-Jajj Angie! Ebben sajnos nem tudsz segíteni.-mondtam
-De miért,mi történt?! Mondj el mindent!
-Jó,de ne itt! Menjünk be a lány Wc-be! -tanácsoltam
-Oké! Gyere!-mondta
Bementünk a Wc-be.
-Na! Akkor elmondod?-kérdezte
-Az van,hogy........-kezdtem el megint sírós hangon
-Mond el! Kérlek,így nem tudok segíteni.-mondta
-Elköltözünk Angie.-mondtam sírva
-Micsoda?! Mégis hova?! Miért?!-kérdezte meglepetten
-Bostonba.Apa munkát kapott.-feleltem szipogva
-Jajj Camilla! Ne sírj! Suli után,kitalálunk valamit,oks?
-Oké! De nincs remény! Ja,és ne mond el senkinek..kérlek!
-Akkor most szedd össze magad! Mosd meg az arcod! Nyugodj meg,tőlem nem fogja megtudni senki!-mondta Angie
-Rendben.Annyira szerencsés vagyok,hogy ilyen barátnőm van.-mondtam Angienek,és megöleltem
Megszólalt a jelző csengetés..Elindultunk a terembe.