Hogyan legyünk rossz lányok

3. fejezet - 3. rész

l Istenem , csodásak vagytok , el sem hiszem , hogy a kihagyás alatt sem telt el nap hogy ne kaptam volna értesítéseket a csillagozásaitokról . Mindenkinek köszönöm ^^ :* l

Olyan érzés volt , minta megtaláltam volna azt ami eddig hiányzott. Ajkam beharapva hajoltam előre , hogy elvegyem az utolsó poharat . Dominik eltűnt valahol a lakásban , de cseppet sem zavart. Mámoros pillantással tettem volna a csöpögtető tálcára a csészét , de pár centivel odébb sikeredett , és figyelmetlenségemnek hála tört ezer szilánkos darabra a hófehér csempén.

-Te jó isten . - Sikkantottam fel , és mintha tényleg baj történt volna , termett ott Dom egy pillanat alatt , arcán látszott a megkönnyebbülés ami elgondolkodtatott ' Vajon mit gondolt miért kiáltottam fel ? ' Kelletlen szorítottam össze az ajkaim majd néztem végig rajta.

- Ne gyere ide , még megvágod magad . - Motyogtam majd leguggoltam összeszedni , a nagyobb szilánk darabokat . Dominik , mintha meg sem hallott volna sétált mellém és segített szótlanul . Úgy éreztem lenne mit mondania , csak magába folytja . Ismét be állt a kínos csend és csak az csörömpölt néha ahogy a szilánkok egymásnak ütköztek . Hirtelen felcisszentem ahogy a lábamra esett az egyik darab a kezemből , egy kis vágás nyomot ejtve .

-Vigyázz magadra . - Nézett fel enyhe aggodalommal a szemeiben Dominik , de igyekezte elfojtani a törődést , és a semlegesség látszatát kelteni.

-Ez csak egy kis karcolás . - Álltam fel , majd a törmeléket egy zacskóba öntöttem és fel tettem a konyhapultra . Nem fájt a sérülés különösebben , de zavaróan szivárgott a forró vérem belőle . A konyha fiókból előhúztam egy szalvétát és azzal próbálva elállítani a vérzést ügyetlenkedtem .

-Segítek . - Nézett fel , majd letérdelt elém , ugyan is a széken ülve próbáltam rendbe hozni a 'problémát' gondos odafigyeléssel szorította a sebhelyre a szalvétát és megdolgozott azért , hogy ne érezzek fájdalmat egy percig sem .

-Készen vagyok. - Nézett fel majd ahogy felállt egy csókot nyomott az ajkaimra ._A szilánkokat összesöpörve tette a maradékot is a zacskóba .

- Köszönöm . - Osontam a háta mögé . Majd átöleltem őt és egy csókot nyomtam a lapockáira .

- Nem tesz semmit .- Hangja elmélyült az ajkaim érintésétől és tetszett , hogy befolyásolom őt .
Kaján mosollyal nyomtam még egy csókot a vállaira majd egészen a nyakáig haladva folytattam a 'munkámat' kezeimet előre csúsztatva az alhasát cirógattam . Ujjaink lassan összekulcsolta maga előtt majd ajkaiba harapott .

- Szeretlek . - Csúszott ki az ajkamon a szó , mire meg álltak a mozdulataim . Nem akartam elhinni , hogy tényleg kimondtam . Sőt egy pillanatig el is hittem , hogy nem tettem meg . Mivel nem kaptam választ . Csak csend volt. Próbáltam legyűrni a csalódottságot majd ismét a nyakába csókoltam . Nem akartam , hogy azt higgye , hogy megbánthat . Amikor az előbb pontosan ezt tette. Lassan elengedtem , majd elkaptam a konyha pultról a kis zacskót. Nem néztem rá csak ott hagytam .
Ajkaimba harapva léptem ki a házból majd a szemétbe dobva a törmeléket összeszorított állkapoccsal vágtam erővel a szemétbe a szatyrot . Majd mélyet sóhajtva próbáltam legyűrni , az igen csak heves érzelmeimet . Nem is tudom mi ütött belém , ez csak egy szó , az meg csak egy tett , az egész csak egy érzés. Nem szabadna befolyásolnia az érzelmeim .Vissza térve a házba , a csönd arról tanúskodott , hogy Dominik felsétált a szobámba.

-Ugh . - Nyögtem , ahogy majdnem orra estem a lépcsőn , a tökéletes belépőm tönkretéve .
Ki húztam magam , mint a filmekben és fapofával sétáltam tovább a folyosón . Be léptem a szobámba és meg bizonyosodtam róla , hogy Dominik ide fent van . Az ágyamon ült , a térdeire támasztotta a kezét és mint egy szobor meredt könyökölve a padlóra .

-Rendben vagy? - Kérdeztem karcosan , próbáltam egy kis kedvességet vinni a mondatba. Az zavart a legjobban , hogy egy szavával képes volt befolyásolni az érzéseim , és így nehezen tartottam meg az erőt az akaratom , vagy a becsületem felett. Mint egy rossz horror filmben nem válaszolt , csak meredt tovább maga elé . Vártam , hogy eldőljön , és véresen álljon ki belőle a halálát okozó fegyver . Hirtelen történt . Fel állt és maga mellé rántott , majd lassan maga alá gyürködött az ágyon . Minden mozgást megakadályozott és felém telepedett . Ő volt az erősebb . Tudtam , ebben a helyzetben csak az eszemre támaszkodhatok , de az is lassacskán elvesztettem , ahogy az édes ajkai lassan csúsztak az enyémre. Nem csináltam semmit , de úgy éreztem , mint akit megerőszakolnak , és ez a csókban is érződhetett . Ezt velem nem csinálhatja , nem szeret , de elvárja , hogy egy ilyen helyzetben odaadóan viszonozzam a gesztust.

-Dominik szállj le rólam! - Morogtam a csókjába és , mintha a szavaimra erősebben rá szorított volna a fejem fölött lefogott kezeimre.

-Dominik!- Mordultam fel , mire lassan eltávolodott.

-Mi a varázsszó ? - Játszott óvodást , majd beharapta az ajkát és lehunyta a szemeit . Nem értettem ezt a játékot de bele mentem , ugyanis nem akartam , hogy helyben hagyjon . Sőt azt sem akartam , hogy akármivel sikerüljön ismét befolyásolnia .

-Kérlek szépen .- Morogtam a tőlem telhető legrokonszenvesebb hangnemben .

-Nem , a varázsszó a , szeretlek . - Nézett le hirtelen rám amitől görcsbe rándult a gyomrom . Ismét kimondta. -....Szeretlek Doroti , szeretlek . - Harapott ajkaiba , a hangneme telljesen megváltozott, és habár nem vallotta be , érezni lehetett rajta , hogy máshogy ejti ki ezt a szót .

-Én is szeretlek . - Csúszott ki a számon , majd nagy nehezen beharaptam az alsó ajkát és le húztam egy csókra .

l Elég silány rész a hosszú kihagyás után , de a következő rész hamarabb érkezik ígérem :* ^^ Csillagozni és kommentelni megengedett , további szép napot , legyetek jók :* l