~ 3.rész ~
- Szia. - haraptam alsó ajkamba, amitől most Ő mosolyodott el.- nos, merre megyünk?
- Gondoltam, hogy elmehetnénk pizzázni és aztán parkba.- magyarázta, miközben már elindultunk.
- Hmm..mutasd meg Sydney-t.- nevettem fel.
Ekkor furcsán nézett rám.
- Tegnap költöztünk ide. - mosolyogtam.
- Jaaa, értem. - nevetett fel.
Erre csak felnevettem. Elmentünk a legközelebbi pizzázó-ba és megrendeltük a pizzát. 6 szeletes családi pizzát rendelt Ash, én csak 2 szeletet bírtam megenni, a többit Ash-nek adtam. Az közben megtudtam róla sok mindent. Eltaláltam, 1 évvel idősebb tőlem, szóval 16 éves. Rengeteget hülyéskedtünk és mellette önmagam tudtam lenni, ami elég fura.
*******
- Nos? Hogy tetszik Sydney? - ültünk le egy padra fáradtan.
- Hát jó nagy. - nevettem fel, amire ő is nevetni kezdett.- este pedig gyönyörű. A fények...minden tökéletes. Sőt elég nyugodt és csendes. Viszont reggel nem tetszik. - nevettem.
- Miért? - mosolygott.
- Olyankor bunkó emberekkel futok össze, mindenki ideges és lökdös.- válaszoltam.
- Értem.-mondta.
Csak rámosolyogtam és sóhajtottam egy nagyot.
- Hát igen, ilyen az élet! - játszotta el komolyan és sóhajtozott, a tatámra emlékeztetett, ezért felnevettem. Ő is mindig ezt hajtogatta, meg persze mindig a politikát nyomta.
- Tudom.-mosolyodtam el.
Ebben a pillanatban meg akart ölelni, gondolom nyugtatásképpen, de felkeltem és hátráltam.
- Mi a baj? - kelt fel ő is és utánam lépett, de én újra hátráltam.
- Semmi, csak anya halála után...nem engedtem senkit a közelembe...ezért..szokatlan..bocsi.- szipogtam.
Mikor anya eszembe jutott zokogásba törtem ki, ő pedig hirtelen mozdulattal magához húzott. Szorosan ölelt és csitítgatott. Egy ideig nem öleltem vissza, szinte úgy álltam ott, mint egy deszka. Aztán lassan visszaöleltem ő pedig egy puszit nyomott hajamba.
- S-sajnálom..- motyogtam.- nem így akartam, hogy megismerj.
Lassan eltolt magától és rám mosolygott. Hüvelyk ujjával letörölte könnyeim és újra magához ölelt, ez úttal gyengébben ölelt, de éreztem rajta az aggodalmat irántam, ami nagyon jólesett.
- Gyere, hazakísérlek.-ajánlotta fel, amire bólintottam.
*******
- Jól éreztem magam.- motyogtam.
- Én is.- kacsintott és magához ölelt, amin elmosolyodtam. Ehhez hozzátudnék szokni.
Mikor elköszöntünk egymástól, lassan felszaladtam a szobámba és átvettem a pizsimet. Befeküdtem az ágyba és mosolyogva aludtam el.
*******
Reggel hétkor felugrottam, fogalmam sincs miért, pedig nem is álmodtam semmit, vagy..nem tudom. Mivel már nem tudtam visszaaludni, ezért lementem a konyhába, ahol apa ült.
- Jó reggelt.-mosolyogtam rá és adtam egy puszit arcára.
- Jó reggelt, hercegnő.-mosolygott rám.- te hogy-hogy ilyen korán keltél?
- Nem tudtam aludni.- mondtam miközben majdnem már benne voltam a hűtőben. Narancs levet kerestem és mikor megtaláltam, kivettem és öntöttem magamnak. Leültem apával szembe, aki épp kávézott.
- Még 5 nap és itt a suli.-mosolygott apa.
- Ma milyen nap van? - túrtam bele hajamba idegesen.
- Kedd.-nevetett fel.
Nem mondtam semmit, csak ittam a szörpöm.
- Kollégiumba írattalak be. Tavaszi szünetben jössz majd haza. Az a szerencséd, hogy a koleszben ott van a suli, szóval a szobák az emeleten vannak, a sulid pedig lent-mosolygott apa.
- Fasza.-morogtam halkan.
Apa csak felnevetett és megforgatta szemeit beszédem miatt. El is indult a munkába, mivel fél nyolc volt már és 8-ra kell ott legyen a munka helyén. Mikor elment, leültem a nappaliba és tévézni kezdtem. Ekkor kaptam egy sms-t. Ashton írt.
Ash♥ : Szia, életke.^^ Hogy aludtál?♥
Saját: Hali.:) Hát már 7 óta fent vagyok, nem tudtam visszaaludni.:/ Te?:)♥
Ash♥ : Elég jól.:D♥ Ahj, nem sokára suli.:c
Saját: Jaj, ne is említsd.:cc Apa koleszbe tesz.:o megakar tőlem szabadulni.:DD♥
Ash♥ : Én is koleszbe megyek..remélem egy koleszbe kerülünk, heh:$♥
Saját: Én is, én is:D lehetőleg egy szobába is, mert mással tuti nem akarok lenni egy szobában.:DD♥
Ash♥ : De sajnos két ágy van egy szobában.:cc♥
Saját: Hát tudom, úgy is kell legyen:D te süsü..♥
Ash♥: ......:$$♥
Saját: Jaj, te kis perverz:DDDD♥
Ash♥: Ehh, ez vanxd♥ na mentem segíteni apunak motort szerelni. Szia:**
Saját: Szia.c:♥
Mikor letettem a mobilom még egy kicsit tévéztem és aztán készítettem meleg szendvicseket és egy puszival felkeltettem húgom nagy álmából. Mivel lusta volt lesétálni a lépcsőn, ezért hátamra vettem és letotyogtunk. Ettünk és beraktam a piszkos edényeket a mosogatógépbe, mert lusta voltam elmosogatni. Lucy felment a szobájába felöltözni én pedig még a konyhában rakodtam. Hallottam, hogy valaki kopog, de el voltam foglalva, ezért kiabáltam húgomnak, hogy nyisson Ő ajtót. Épp pakoltam vissza a kechup-ot és a sajtot a hűtőbe mikor valaki a hátsómra csapott és majdnem a hűtőbe estem.
- Mi a faszt képzelsz te magad...-mire megfordultam, Ash vigyorgó arcával találkoztam.- oh..Ash..-zavarodtam össze.
- Szia, Bella.- szólalt meg. Imádom a hangját, ahw - tetszik a pizsid, kiemeli a formás segged.-kuncogott.
Erre csak bevágtam egy büszke mosolyt, amire azt kaptam, hogy egós majom. Egy fekete szűk rövid naci és egy szűk felső, ami szintén fekete, csak elől van rajta egy törött szív. Menő, mi?
- Nem azt mondtad, hogy motort szerelsz apuddal? - kíváncsiskodtam közben újra pakolni kezdtem.*
- De már befejeztük és kölcsön is kaptam tőle a motort, szóval, ha akarod elmehetünk a városba.- ajánlotta fel, amire persze nem tudtam nem-et mondani. Ekkor eszembe jutott, hogy van egy húgom, akire vigyázni kell.
- Mit csináljak Lucy-val? - néztem rá, majd húgomra, aki ott állt Ash lába mellett.
- Elvisszük anyumhoz. Ő majd vigyáz rá. Van nekem is egy húgom Madie.-mosolygott, amire bólintottam.
*******
Rengeteget hülyéskedtünk és még fagyit is ettünk. Ash csikizett, ezért véletlen az orrába nyomtam a fagyit. Azon is egy fél órát röhögtünk. Csináltunk rengeteg közös képet, minden féle hülye pofát vágva. Egyetlen egy normális kép lett.
Elloptam kalapját és azzal menősködtem, mikor meg leakarta venni a fejemről, elszöktem tőle. Mindenki hülyének nézett bennünket, de minket az egy kicsit sem izgatott, mert jól éreztük magunkat és csak ez volt a fontos. Mikor már sötétedni kezdett elmentünk Lucy-ért és Ash hazakísért bennünket, elköszöntünk tőle, aztán meg már elmentünk tussolni és lefeküdtünk aludni.
