~ Part.36 ~

3.7K 207 10
                                    

~ 36.rész ~


Itt egy extra rövid rész :( bocsii <3 


  Reggelre arra ébredtem, hogy elhalt a nyakam és nem tudok megmozdulni. A nap majdnem kiégette a szemem, még csukva is. Lassan nyitottam ki szemhéjaim és ekkor azt hittem, hogy leesek innen. Vagyis egy fán ébredtem fel és alattam egy gyerek áll. Érdekesen méreget és a szemöldökét húzogassa le-föl.



- Te ki vagy? - dörzsöltem meg szemeim.



Körbenéztem. Luke és Ash egymáson (?) fekszenek. Jenny és Bry között pedig 5 ág távolság van. Mi történt tegnap este? Meg miért alszunk egy fán?



- Inkább ti kik vagytok? - ráncolta homlokát.


- Bella vagyok, ők pedig az idióta barátaim! - biccentettem feléjük.


- Azt gondoltam - szólalt meg kissé flegmán.


- Hey - emeltem fel szemöldököm - nem kell flegma lenni így korán reggel. Amúgy is te kérdezted, én meg csak válaszoltam - egyenesedtem ki és nyújtózkodtam egy nagyot.



Vagyis kicsit túl nagyot. Mivel nem kapaszkodtam, így lecsúsztam a fáról. Felsikítottam. Összeszorítottam szemeim és vártam, hogy meghaljak, vagy eltörjem valamim, de nem történt semmi. Kinyitottam szemeim és összetalálkoztam egy tengerkék szempárral.



- Helló - kuncogott és letett a földre.


- Öm, köszi - mosolyogtam.


- Ki az az idióta, aki hajnali ötkor sikíít? - hallottam Ashton reggeli morgását.


- Én! - motyogtam halkan.



Ekkor lenézett.



- Miért vagy ilyen kicsi? - emelte fel egyik szemöldökét - és én miért vagyok egy fán? És te ki vagy Bella mellett?- vállt idegessé - és Luke miért alszik rajtam? - kerekedtek ki szemei - szállj már le rólam, te buzi! - kiabált.


- Mi van már? - nyöszörgött az egyik ágon Jenny, amire odakaptam a fejem.


- Ki kiabál? - nyitotta ki szemeit Bry.



Szemei kikerekedtek és egy elég vicces pofát vágott be, amire beharaptam ajkaim, hogy ne röhögjek.



- Luke, ha nem szállsz le rólam most rögtön, esküszöm én... - kezdett bele idegesen Ash, de Luke megszakította.


- Anya, mióta lett ilyen csipogós hangod? - morogta.


- Anyádat Lucas, nyisd már ki a szemed, mert lelöklek a fáról! - kiabált.


- Elég fura barátaid vannak - lépett közel a kék szemű gyerek és a fülembe súgta.


- Úgy mutattam őket be, hogy idióták, nem? - néztem rá.


- Hát..de - nevetett halkan.


- Srácok, ébresztő! - kiabáltam nekik.


- Miért vagyunk egy fán? - kérdezték mind a négyen egyszerre. Ez rémisztő volt.


- Nem tudom - válaszoltam őszintén.



Ebben a pillanatban mind a négyen lemásztak és mellém jöttek meg a sráccal szembe.



- Ő itt...mi is a neved? - fordultam a gyerek felé.


- Adrian. A nevem Adrian - mosolygott.


- Ő itt Adrian, Adrian ők itt: Luke, Ashton, Bryana és Jenifer - mosolyogtam.


- Örülök - tette zsebre kezeit A.


- Mi is - vigyorgott Jenny.


- Calum - kiabáltam el magam.


- Hol? - forgolódott kétségbeesetten Jen.


- Sehol. Ezt csak azért csináltam, hogy ne nézz más pasikat, mert neked ott van Cal - ráztam nevetve a fejem.


- Jó - morgott.


- Nos, te ki is vagy pontosan? - fordult Luke Adrian felé.


- Ez az én házam - mutatott oldalra, ahova rögtön odakaptuk a fejünket - ez az én fám - mutatott oda.


- Szóval a fádon aludtunk, huh? - húztam félre a szám - bocsánat!


- Semmi - legyintett.


- Na, de akkor mi megyünk is. Köszönöm Adrian, hogy megmentettél az eséstől - öleltem meg.



Luke vetett felé egy szúrós pillantást, majd elköszöntünk tőle és siettünk vissza a suliba.



Uh, ennyi lenne a rész:(
Sajnálom, tényleg nincs ötletem
ne öljetek meg légyszi <3
Jövőhéten..ígérem, hogy próbálok hosszút írni :s
Nataliee xx

&quot; Just Friends &quot; |l.h| Befejezett Where stories live. Discover now