"Luke?"
"igen?"
"volt már olyan, hogy egy fiúnál többet éreztél, mint barátság?"
"szinte minden nap azt érzem veled kapcsolatban"
"te..te?" - nézett rám döbbenten.
"ezt akartam elmondani."
"biszexuális vagy, Luke?" - még mindig nem hitte el nekem.
"igen" - nyögtem ki. - "te pedig..."
"homoszexuális" - segített ki.
szemeibe néztem, majd elmosolyodtam.
"emlékszel, még az első nap?"
"mire is?" - harapdáltam ajkamat.
"akkor még utáltál."
lesütöttem szemeim.
"jót tett neked, az a kis amnézia"
sokáig beszélgettünk többé-kevésbé fontos dolgokról, egészen addig, míg elálmosodtunk.
"alszol nálunk?"
"ezer örömmel" - mosolygott kedvesen.
feltápászkodtunk, és lesétáltunk a lépcsőkőn.
végig a folyosón, ki az iskolából.
míg el nem értük a házunkat.
csak anyát találtuk otthon, aki teljes gőzerővel csinálta a vacsorát.
"vége is van a bálnak?" - kérdezte, ahogy megpillantatott.
"hamarabb hazajöttünk" - vontam vállat. - "anya, Ashton aludhat nálunk?"
"a szülei megengedik?"
"elutaztak" - füllentette Ashton.
"akkor maradj csak, nyugodtan" - mosolyodott el. - "de mindjárt vacsora"
"majd szólj" - indultam szobám felé, ahova Ashton is követett.
belépve a kis helységbe becsuktam magam után az ajtót.
"mihez lenne kedved?" - kérdeztem Ashton-tól.
"olyanhoz, amihez csak te, egy ágy és nyugalom szükséges"
YOU ARE READING
roses ➳ lashton
Fanfiction❝ - volt már olyan, hogy egy fiúnál többet éreztél, mint barátság? - szinte minden nap azt érzem veled kapcsolatban.. ❞ {szándékos kisbetűírás} © honeycl0uds