hirtelen felcsendült a green day együttes american idiot száma.
ugyanis ashton a zene hangjára morogva mocorogni kezdett alattam, mire ásítva; nehezen kinyitottam szemeimet.
ashton jobb kezével nadrágja zsebéhez nyúlt, majd kikotorászta telefonját.
füléhez emelte, s reggeli rekedtes hangján szólt bele.
"igen?"
a szoba csendje miatt hallottam, hogy a vonal másik végén michael kurjantgat boldogan.
"michael?" - kérdezte ashton angyali mosollyal, majd egy pillanatra elvette fülétől a készüléket, gondolom hogy megnézze az órát.
"mondjad, ashy bébi!" - kiáltotta elcsukló hangon.
"elméssz te a jó édes anyukádba, hogy zaklatsz hajnali ötkor!" - üvöltött ashton a telefonba, mire összerezzentem.
ha fáradt, mindig könnyen fel lehet idegesíteni.
Michael még motyogott valamit röhögve, majd Ashton lerakta a telefont, s ledobta a nappaliban levő kis asztalra.
"mit akartak?" - kérdeztem fáradtan.
"michael leitta magát, megkúrta calum-ot, és most nem tudja, mitévő legyen."
halkan felnevettem.
"álmos vagy még?" - kérdezte.
"uhm, már nem. inkább fáradt"
"nem aludtunk valami sokat"
"és te álmos vagy?"
"aham, aludnék délig!" - nevetett. - "de nélküled nem jó. annyira jó érzés, amikor hozzám bújsz, apucinak szólítassz, és látlak, miközben aranyosan szuszogsz"
"apuci, te mióta szeretsz engem?"
"apuci már a kezdettől fogva szeretett téged" - puszilt bele szőke tincseimbe, mire elmosolyodtam.
"én is szerettelek már, kezdetek óta, apuci" - suttogtam vörösen. - "csak nem tudtál róla"
YOU ARE READING
roses ➳ lashton
Fanfiction❝ - volt már olyan, hogy egy fiúnál többet éreztél, mint barátság? - szinte minden nap azt érzem veled kapcsolatban.. ❞ {szándékos kisbetűírás} © honeycl0uds
