My Little Alien (V-Hope) [BEFEJEZETT]

1. Fejezet

J-Hope
Idegesen trappoltam be a kórházba. A recepciós hölgy sietősen útba igazított és pár ARMY észre is vett, de most nem tudtam foglalkozni velük. Ahogy befordultam a sarkon minden csapattársam sápadtan meredt maga elé. Miért nem szólt az a kis hülye?! Miért vagyok vele mindig ilyen?! Miért nem tudok gyengéd lenni vele?! Szeretem őt, de gondolom ezt ő nem is sejti, mivel sosem mondtam még neki.
-Mi van vele?!-kapaszkodtam meg leaderünkbe.
-Jól van...-nyekeregte.-Csak...
-Csak mi?!-idegeskedtem.
-Csak kicsit terhes...-motyogta.
-Akkor jó...-szusszantottam. Várjunk csak... terhes?!-Mi?! Terhes?! Taehyung...?!
A leader befogta a számat, mivel mindenki minket nézett. Az én kis Alienem terhes... tőlem?! Lassan vette le a kezét a számról.
-Nyugodj meg...-suttogta Jin-hyung.-Ne bántsd őt kérlek...
-Uraim, felébredt a barátjuk. Bemehetnek. Már tudja...-motyogta a végét a nővérke. Kicsaptam az ajtót, majd be is húztam magam mögött és a zárat is elfordítottam. Mikor megfordultam Taetae könnyes szemekkel nézett rám.
-Hoseok én nem akartam...-szipogta. Odamentem hozzá és magamhoz öleltem.
-Szeretlek...-mormogtam.-Nyugodj meg itt vagyok neked...
Hirtelen ernyedt el a teste majd meg is feszült, tudta mi következik.
-Szóval, hogy ezt most tisztáztuk...-mosolyogtam rá. Majd ütögetni kezdtem a fejét, de csak lágyan...-Miért nem szóltál hogy fáj?! Miért nem szóltál, hogy vérzel?! Miért hagysz nekem mindent?!
-Szeretlek...-suttogta a szerelmem. Lassan abbahagytam az ütését és ismét magamhoz szorítottam.
-Utállak! Gyűlöllek! Dögölj meg!-kiabáltam rá.
-Szeretlek...-motyogta továbbra is.
-Én is szeretlek te majom! Nem mondom még egyszer... SZE-RET-LEK. Érted?-néztem a szemébe. Lassan bólintott, mire óvatosan ajkaira hajoltam és lágy csókba hívtam. Hasára simítottam a kezem és akaratlanul is mosolyogni kezdtem.
-Hoseok... a többiek nagyon türelmetlenek kint... főleg Suga-hyung...-vált el tőlem.
-Jó, beengedem őket.-forgattam meg a szemeimet mosolyogva. Mikor kinyitottam az ajtót a maknae rontott be és huppant V mellé.
-Jól vagy?-kérdezte miközben a szerelmemet vizslatta.-Láttuk, hogy megütött...
-Ugyan már...-legyintett Taetae.-csak cirógatta az arcom.
-Ne hazudj...-mormogta Jimin.
-Neked nem mindegy?-húztam fel a szemöldököm.
-Nem. Tudod, hogy terhes... nem bánthatod ennél is jobban.-mondta Jimin miközben megindult szerelmem felé.-Nem is értem, hogy miért vagy itt...
-Mert szeretem.-mondtam határozottan, mire a többiek megálltak a mozdulataikban.-Igen, jól hallottátok, szeretem. És azt akarom, hogy világra hozza a gyerekünket.
-A BigHitnek lesz még ebbe beleszólása...-motyogta Alien.
-Alien ne beszélj baromságokat! Nem érdekel, hogy mit akarnak... én családot akarok veled alapítani.
-Hoseok...-dadogta Alien.
-Szeretlek és többé nem engedlek el!-jelentettem ki határozottan.-És azt sem hagyom hogy bántsd a babánkat... Ő a miénk... tudom hogy nehéz lesz, de a BigHit addig nem tudhat róla, amíg el tudod vetetni a gyereket... majd mindent dupla erőbedobással csinálok helyetted is és ha valami bajod lesz vagy kívánós leszel egy szavadba kerül és rohanok is...
-Ez mind megható J-Hope, de a rajongóknak hogy adagoljuk be a dolgot?-kérdezte Hercegnő. Videózni kezdtem a telefonommal... a videón csókolgatom Alient és a nyakát szívogatom, míg ő enyhén kipirult arccal nyöszörgött. Mosolyogva folytattam a tevékenységem, majd mikor már nagyon elpirult Alien beszélni kezdtem.
-Sziasztok ARMYk... gondolom már értesültetek, hogy Taetae kórházban van... és mint láthattátok a videó elején nincs semmi baja... és nem tudom hogy fogtok erre reagálni, de debütálás óta együtt vagyunk. Csak hogy bizonyítsam...-mosolyodtam el, majd Alien fejét felemelve csókba hívtam. Cirógattam az arcát szabad kezemmel. Imádom a bőrét... Hirtelen Rap Mon kikapta a kezemből a telefont, így a másik kezemmel is kényeztetni tudtam a szerelmem. Tudom, hogy a leaderünk miben mesterkedik, de nem fog menni hisz élő volt a videó.

Jimin
J-Hope még mindig Vt simogatta és csókolta, míg Rap Mon telefonja csörgött és a menedzser ahjussi idegesen beszélt a vonal túloldalán.
-Kérlek, ne gyere ide... tudom, hogy meg kellett volna akadányoznom, de túl gyorsan történt. Adjam Taehyungot?-lepődött meg a végére a leaderünk. Hoseok végre hagyta hogy levegőhöz jusson a szerelme.
-Igen?-remegett meg Taetae hangja. Egy orvos csendesen hívta ki Rap Mont a folyosóra.

Rap Mon
-Taehyungnak kerülnie kell azokat a helyzeteket, amelyek felidegesítik. Nem tesznek sem neki, sem a babának jót. Továbbá nem erőltetheti meg magát...-mondta az orvos.-Megadom az egyik munkatársam telefonszámát. Nagyon megbízható. Egy magán klinikája van. Kérem járjanak oda a vizsgálatokra. Nincs is messze a dormtól, továbbá sok férfi terhességgel foglalkozott már.
-Értem, köszönöm Doktor úr!-hadartam, miközben a szobába siettem.

Taehyung
Rettenetesen fájt a hasam és fájdalmamban legszívesebben ordítottam volna, de még mindig remegő hangon kértem bocsánatot ahjussitól.

J-Hope
Alien egész testében remegett és a keze is ökölbe szorult a takarón. Tisztán láttam a fájdalmat az arcán. Rap Mon idegesen kapta ki szerelmem kezéből a telefont.
-Ahjussi, ezt majd később megbeszéled Hoseokkal.-nyomta ki a telefont.-Kerülnöd kell a stresszt és nem erőltetheted meg magad. Egy nagyon jó orvosnak az elérhetőségét kaptam meg és lebeszéltem hogy kiengedjenek holnap. Sajnálom, de nem pihenhetsz tovább.
-Jól vagyok...-gördült le az első könnycsepp Taetae arcán.-csak kicsit pihennék most...
-Értem, mi kint leszünk.-mondta Suga miközben a kezemnél fogva rángatott kifelé.
-Hoseok itt maradhat?-nyöszörögte, mire elengedtek.