My Little Alien (V-Hope) [BEFEJEZETT]

5. fejezet

Suga
-Halló?-szóltam bele a telefonba, miközben Kookie felett támaszkodtam. Pont ilyenkor kell hívni, mi?
-Szia!-sipította egy női hang.
-Ki vagy?-kérdeztem.
-Oppa miért nem veszi fel?-kérdezte Taetae húga.
-Talán, mert lassan 11 óra?-kérdeztem cinikusan.
-Szólj nekii~-kérlelt. Legyen... elemeltem a telefont az arcomtól, majd a maknae ajkaihoz hajoltam és szenvedélyes csókba hívtam.
-Mindjárt jövök...-suttogtam.
-Itt várlak...-mosolygott rám Kookie. Kopogás nélkül nyitottam be a szobába, ahol J-Hope óvatosan cirógatta V pocakját, míg az említett aludt. Elmosolyodtam a jelenet láttán, főleg akkor, amikor puszit is nyomott a még lapos hasra az apuka.
-J-Hope... Vt keresi a húga...-mondtam halkan.
-Add csak...-indult el a telefonért Hoseok, de megbotlott és Taehyung is felébredt.-A húgod az...
-Halló?-szólt bele csipásan a telefonba V.

Taetae
-Oppa!-visított a telefonba a húgom.
-Ez fájt...-motyogtam.
-Miért nem mondtad, hogy meleg vagy?! Ez tök király!-ujjongott a vonal másik végén a hugicám.
-Nem kérdezted.-mondtam.
-Legközelebb hozd haza őt is...-vihogta.
-Most te miért is vagy ennyire bepörögve?-kérdeztem, miközben J-Hope a nyakamat puszilgatta.
-Én vagyok a legnagyobb yaoista a világon! Hogy ne lennék bepörögve, amikor nézhetek élőben yaoit?!-kiabálta. Meg akartam szólalni, de Hobi-hyung megcsókolt és rámarkolt a férfiasságomra, amitől felnyögtem... hát nem éppen a legférfiasabban.
-Bocsi, de Oppa most nem ér rá...-mondta J-Hope, miközben perverz mosolyt villantott.
-Értem én... már csak egy kérdés...-hadarta a húgom.
-Igen?-kérdeztem, miközben J-Hope a nyakam érzékeny részét kezdte el szívni.
-Ki az uke és ki a seme?-kérdezte.
-Természetesen Oppa az uke, tehát most mint Seme lezárom a beszélgetést.-mondta J-Hope majd kinyomta a telefont és visszaadta Sugának.-Hol is tartottunk?
-Mi azaz uke meg a seme?-kérdeztem.
-Az uke, aki alul van, a seme, aki felül.-magyarázta J-Hope. Aprót bólintottam, majd behunytam a szemeimet, mivel nem bírtam myitvatartani.

J-Hope
Egyenletesen szuszogott Alien, csak mosolyogva adtam egy puszit a szájára és mellé gördültem. Nagyon elfáradt szegényke... hagyom inkább aludni... holnap úgyis kemény próbák következnek.

Jin
Rap Mon az ajtónak támasztott és csak falta az ajkaimat, miközben a kezeit a pólóm alá vezette. Áttért a nyakamra és a puszikat harapások váltották fel... hangosan felnyögtem, mire lehúzta mindkettőnkről a pólót.
-Hercegnőm, biztos vagy benne, hogy akarod?-lihegte ködös tekintettel a leader.
-Igen.-nyöszörögtem, mire az ágyhoz cipelt és lerakott arra.

Jimin
Dübörgött a zene a fülembe, de nem érdekelt... egyszerűen csak jól esett. Biztos, hogy ma tovább lépnek és hogy őszinte legyek én azt nem akarom hallani... még mindig szeretem, de nem mutatom ki, mert akkor csak szenvedne ő is és Rap Mon is... tudom, hogy nem akarnak megbántani. Szegény Namjoon eddig azért élt cölibátusban, mert Hercegnő tekintettel volt rám. Megérdemlik, hogy boldogak legyenek... együtt. Felhívom az egyetlen embert, akit még Hercegnőn kívül szerettem.

Joonjae
A telefonom csörgésére ébredtem... nagyon fájt a fejem. Megint leitatott egy pasi a bárban és már le is lépett. Hány óra van? Fél 2?!
-Ajánlom, hogy kurva fontos legyen hajnali fél 2kor...-mormogtam.
-Joonjae...-kérdezte Jimin.
-Jimin-ah? Mi a baj?-kérdeztem.
-Csak átmenetek?-kérdezte kètségbeesetten.
-Persze. Ugyanott lakom.-mondtam a telefonba, majd kinyomtam. Gyorsan felkaptam egy pólót és egy boxert, majd főztem egy kis teát és készítettem enni is. Mire kész lettem megérkezett Jimin is. Mikor kinyitottam az ajtót Jimin rémült, kisírt szemeivel találtam szembe magam.

Jimin
Joonjae nagyon rossz állapotban volt. Szinte csak a csont meg a bőr volt, a csuklóján és a nyakán sebek díszelegtek és a haja is összevissza állt.
-Mi a baj?-kérdezte és mikor a szájára pillantottam az is ki volt harapva. Vajon ki lehetett az az állat, aki ezt csinálta vele.
-Szörnyen festessz...-motyogtam, majd beléptem az ajtón és bezártam magam mögött.
-Te sem panaszkodhatsz...-nevetett Joonjae.
-Ki csinálta ezt veled?-kérdeztem.
-Nem tudom, megint leitatott egy csávó...-mondta.-már nincs itt, mielőtt megkérdeznéd. De hagyjunk engem, mi baj van?
-Jin elhagyott és Namjoonnal van, lemondtam róla, mert miattam nem léptek eddig tovább, de ma igen... kérlek segíts!-nyüszítettem.
-Nem költözhetek csak úgy oda Jimin...-motyogta Joonjae.
-De igen, pakolj és jössz!-kaptam el a csuklóját, mire egy aprót szisszent.-Leápolom...
-Én is tu...-kezdett bele a tiltakozásba, de ajkaira tapadtam.
-Csak hallgass rám és kész...-simogattam meg az arcát.-Szeretlek.
Így el tudom majd felejteni Hercegnőt és őt is megtudom védeni a vadállatoktól... mindkettőnknek jót tesz.