My Little Alien (V-Hope) [BEFEJEZETT]

9. fejezet

Hoseok
Lefékeztem a jól ismert ház előtt és mivel már hívtam a szüleimet, ezért a ház előtt vártak minket. Látni rajtuk, hogy idegesek, mivel mondtam nekik, hogy valami fontosról lesz szó. Kiszálltam, de Taetae az autóban maradt, mivel kicsit rosszul érezte magát.
- Omma, Appa... sajnálom, hogy cak itt a ház előtt közlöm a hírt, de mennünk kell, hogy időben visszaérjünk. - kezdtem el magyarázkodni. - Remélem, hogy nem fogtok kiborulni, gondolom hallottátok már, hogy együtt vagyunk Taehyunggal...
- Igen hallottuk, de mondd már, amit akartál! - idegeskedett Omma.
- Taehyung terhes! - nyögte ki, miközben összeszorítottam a szemeimet.
- Ja, hogy csak ennyi? - nyugodott meg Omma. - Azt hittem, hogy rákos vagy vagy valami... az, hogy a srác, akivel jársz az terhes az teljesen rend... VÁRJ! MI VAN?!
- Na erre a reakcióra vártam! - örültem meg, de miért is?
- Nyugalom, nincsen semmi baj. - mondta halálnyugodtan Appa. - Nem a mi fiúk terhes és így nem a mi gondunk.
- De Appa, ő tőlem terhes. - jelentettem ki. - Ha ki akartok borulni, akkor írhattok nekem levelet, de most sietnék, mert az én Kicsikéim rosszul érzik magukat!
Visszarohantam a kocsihoz... tudom, nem szép, hogy sokkoltam őket, majd elmenekültem, de jelenleg jobban aggódom Taetae - ért, mint a szüleim reakcióiért. Amint beültem a kocsiba a szerelmem felé fordultam.
- Hogy vagy? - kérdeztem, de csak tompán csillogó szemeit emelte rám, sápadt is volt és izzadt is. Rögtön a doktornőt tárcsáztam, aki épp hogy kicsöngött felvette a telefonját.
- Mi a baj, Hoseok? - kérdezte rögtön.
- Az én Kicsikém lázas és sápadt, valamint nem akar megszólalni... - idegesen hadartam.
- Nem erőltette meg magát Taehyung a vérzés után? - kérdezte, mire elgondolkoztam és félve, de kimondtam a szavakat.
- Hát a vérzés után fél órával már szeretkeztünk a zuhany alatt. - motyogtam, mert tudtam, hogy Alien nem szereti, ha mással beszélgetek a szexuális életünkről.
- Akkor nyugodjon meg Apuka! - hallottam a hangján, hogy elmosolyodott. - Mindössze annyi történt, hogy a "Bájos Felesége" túlerőltette magát, vizesruházni kell míg le nem megy a láza és sok pihenésre is szüksége lesz, tehát legalább két napig hagyja őket pihenni, főleg a szeretkezés terén, de egyébként se hagyja, hogy túlerőltesse magát az "anyuka".
-Rendben, köszönöm, viszhall! - nyomtam ki a telefont. 1 óra múlva már a szobánkba cipeltem be a drágámat és a többiek követtek is minket.
- Mi történt? - sietett Taetae segítségére Jin.
- Vizesruházni kell! - kiáltottam fel, mire Kookie és Suga elszaladtak.
- Próbálj megnyugodni! - szólt rám Rap Mon, ahogy az egyre idegesebben vizslató V és köztem cikázott a tekintete.
- Hol van Jiminnie? - suttogta erőtlenül V.
- A barátjánál. - jelentette ki Jin. - Miért?
- Ne engedjétek a közelembe, ha így fogok kinézni, amikor hazaér. - suttogott továbbra is Taetae. - Ki lenne borulva és jobb, ha most ti is mentek... már voltam beteg, nem kell itt sürögnie-forognia mindenkinek.
A fiúk szót fogadtak és én ápoltam a szerelmemet, de a láza csak nem akart lemenni. Hideg vizes zuhany, ez a három szó jutott az eszembe és már mentünk is a fürdőbe. Tényleg jobb lett utána az állapota, már nem izzadt, hanem vacogott, de egy gyors összebújással megoldottuk a dolgot.

Jin
Este fél 11 és csörömpölést hallok a konyhából. Kinek volt mersze belépni a birodalmamba az engedélyem nélkül, főleg ily késői órákban?! Lesomfordáltam hát és Taehyung evett nutellás, savanyúuborkás kenyeret. Elmosolyodtam a látványon.
- Sietek, de halknak kell lenni, mert nem akarom felkelteni apátokat és a bácsikáitokat. - simított a lapos hasára, miközben ezeket a szavakat suttogta. - Ha megtudják, hogy nem fekszünk és pihenünk akkor ki fognak ránk borulni és higyjétek el, hogy az nagyon rossz dolog. Főleg, ha Rap Monster bácsikátok, olyan lelkedig hatoló szemekkel néz, miközben szóba megkapod a leszidást.
- V... - szakítottam meg az idilli társalgást. - Nyugodtan szólj ilyenkor, ha éhes vagy, tudod, hogy éjfélkor megyek aludni.
- Nem akartam zavarni. - nyelt egy hatalmasat a bandatársam. A szája tiszta maszat volt, mint mindig amikor nutellát evett és az arca is nutellás volt. El kellett mosolyodnom mind a mondatán, mind az ábrázatán. Nem bírtam ki és magamhoz öleltem és ezt a pillanatot egy krákogás zavarta meg, majd J-Hope karjaiban felcipelte a párját, még hallottam, ahogy V ellenkezik, hogy már nincsen semmi baja, de Hobie nem hallgat rá. Nagyon aranyosak tudnak lenni mostanság és örülök, hogy Taetae érzései végre viszonzásra találtak, na jó, eddig is viszonozta őket Hoseok, de nem ilyen nyíltan.

Jungkook
Sugával este már semmit sem volt kedvünk csinálni csak összebújással feküdtünk.
- Szerinted jól vannak V és a babák? - szólaltam meg hirtelen.
- Igen. - válaszolt tömören Yoongi.
- Szerinted sikerül majd világrahoznia őket? - kérdeztem, mire a párom egy hatalmasat sóhajtott.
- Természetesen sikerülni fog... V erős és Hope csak segít neki, nem fogja hagyni, hogy baja essen a szerelmének. - magyarázta Suga.
- Yoongi, szerinted le ment már Taehyung láza? - kérdeztem, mire kikászálódott az ágyból és maga után húzott, ellopóztunk a szobájukig és bekukucskáltunk. Békésen szuszogtak kis kifli, nagy kifli pózban. Óvatosan bezártuk az ajtót és visszamentünk az ágyba, ami már kissé kihűlt.
- Most, hogy minden  kérdésedre megkaptad a választ... végre élvezhetjük a semmittevést és a csöndet. - mormogta JYongi.
- Oké, oké... csöndben leszek. - bújtam mégközelebb a szerelmemhez.