Egy gimis szerelem története

5. fejezet-Mysterious feelings

Avagy az első értelmetlen érzés iránta...

Előítéletekkel volt tele az iskola. Pontosabban olyan előítéletekkel, amik rólam szóltak. Pletykák keringtek rólam és a fiúkról. Senki sem tudta, pontosan miért voltam náluk a próbán, emiatt a Szent Margit gimiben szó szerint kitört a forradalom.

Az iskola diákjai folytonosan arról beszéltek, hogy összejöttem valamelyik fiúval. A lányok többsége azzal foglalkozott, hogy lenézzen engem, hiszen Andris, Bálint és Gergő az iskola legjobb pasijai közé tartoztak és persze minden lány oda volt értük. Viszont azon kissé elcsodálkoztam, hogy a lány WC-ben mit lehetett meghallani. A barátnőim folytonosan azzal jöttek hozzám, hogy az előbb pont arról hallottak két lányt beszélni, hogy milyen már az, hogy egy kis kilencedikes jön össze egy tizenkettedikessel. És hol azt hallottam, hogy Gergővel vagyok, hol azt, hogy Andrissal vagyok, hol azt, hogy Bálinttal járok. Nos jó volt ez hallgatni három napig.

Aztán a harmadik napon reggel, feltűnt valami. A folyosón plakátok hirdették a farsangi bált, ami éppenséggel a jövő hét végén, pénteken lesz. Viszont a bálra nem volt zenekar, és a plakát utolsó soraiban felhívás volt arra, hogy bandát keresnek a szervezők.

-Hmm... Énekelhetnél magadba is-javasolta mellettem Tomi, mikor megálltunk reggel az egyik plakát előtt.

-Nem hiszem, hogy ez jó ötlet lenne. Már egy zenei bandába tartozom, egyedül nem akarok fellépni, nehogy megbántsam őket-ráztam meg a fejem.

-Ezt megértem, de...

Ekkor megszólalt az üzenetet jelző csipogás. Tomi furcsállva a helyzetet kivette a táskájából a mobilját, majd megnyitotta a rejtélyes üzenetet. Kíváncsi természetem miatt én a válla fölött tekintettem a telefon képernyőjére. És lehet, hogy engem sokkal jobban sokkolt ez az egész, mint a szintén üzenetet olvasó Tomit.

Az üzenet küldője Vigh Rebeka volt. Az a lány, aki tetszett Tominak, és az a lány, aki egy jó barátom volt. Egyszer találkoztunk egy versenyen és összebarátkoztunk. Azóta tartom vele a kapcsolatot. Viszont ami az egészben furcsa volt, hogy Rebeka pár hónappal ezelőtt, mikor beszéltem vele Tomiról, azt állította, hogy nem szeretne vele lenni. Most meg akár hiszitek, akár nem, megkérte Tomit, hogy menjen el vele valahová.

-Na ez jó-mosolyogtam még mindig kissé döbbenten.

-Igen-mondta, majd arra készült, hogy eltegye a telefonját a táskájába, de én kikaptam a kezéből és elkezdtem volna pötyögni, ha vissza nem veszi tőlem.-Hé, mit akartál írni?

-Talán azt, hogy elmész vele mondjuk sétálni vagy valami-forgattam meg a szemem.-Tudod randira.

-És mi van ha nem akarom?-tette fel a kérdést.

-Akkor én foglak fejbe vágni a fűzőmmel. De tudd, hogy akkor le kell menned az orvosiba kivizsgálásra, amit gondolom nem szeretnél.

-Értettem, főnök asszony-nevetett fel Tomi, majd visszapötyögte a válaszát a lánynak, majd eltette a telefont.

Nem akartam közbe avatkozni a szerelmi életükbe, de ha tetszenek egymásnak (ezek szerint Rebekának is tetszik Tomi) akkor nem árt randizniuk, nem? Elvégre megpróbálják, elmennek, ha nem jól sikerül nem járnak, ha jól sikerül összejönnek és meg van oldva. Nem nagy probléma. Legalábbis szerintem.

Nos, az viszont már elég komoly baj volt, hogy a következő pillanatban elment mellettem két felsőbb éves lány, aztán valamelyikőjük mégis visszalépett ahhoz az asztalhoz, ahová az előbb Tomival leültünk. A lány megállt mellettem, majd hosszan nézett rám, mintha ki akarná deríteni, hogy jól látja-e azt, amit lát. Egy pillanattal később összenézett a barátnőjével, majd újra felém fordult.