A tükrök titka Város a víz alatt

Kastély

Ledermedten álltam az ajtó előtt.Nem hittem el amit odabent mondotak.Ezernyi kérdés kavargott bennem:Miért pont én?Miköze mindehez anyának?Milyen tükör??
-Hahó!Lizzy!-szakított ki gondolataimból egy ismerős,megnyugtató hang.
-Ööö...igen?-próbáltam természetesnek tűnni de nem sikerült.
-Mehetünk?
-Hova?
-Hát haza nem mehetsz úgyhogy hozzánk.
-Mi?Hol van az a hozzánk?
-Majd meglátod-Cameron sejtelmesen mosolygott.

Az East River partján egy omladozó épület állt.Már persze tudtam,hogy ez csak annak tűnik.Nagy nehezen lehámoztam a varázslatot az épületől mint amikor valaki lehámozza az almáról a héját.Amint sikerült a művelet egy királyi palota tárult a szemem elé.Ugyanolyan kapu védte a titkait mint ami a Consul Termét is.A kőből épült kerítésre felfutott a borostyán.A kertben fák nyújtotta árnyékban gyönyörű virágokkal boított bokrok és különféle növények sorakoztak.Egy kis tó is helyet kapott egy nádassal elkerített részen.Az épületig egy vékony ösvény vezetett.Két oldalán állatok megvilágított márványszobrai álltak.Átvágtunk a fák alkotta kisebb erdőn és megálltunk a bejárat előtti lépcső tetején.Cameron elővett egy olyan fényes tárgyat amit a feketehajú lány a csizmájaban rejtegetett.Ez kéken világított.Hozzányomta az ajtóhoz és rárajzolt egy kulcsot.A rajz elkezdet szikrázni,bentről négy kattanás hallattszott majd az ajtó kinyílt.Beléptünk az előcsarnokba.Az is otthonos volt mint a Consul Termében.
-Ez itt a Kastély-jelentette ki ünnepélyesen Cameron.-Itt élek együtt Maiával,Alex-el és a szüleikkel Owen és Judy Whitelight-al.
-Te itt laksz?-csodálkozva meredtem a fiúra és az építményre.
-Igen.Na gyere.Megmutatom a szobádat.
-Oké-már imdultam is volna utánna amikor hirtelen rámtört a szédülés és a hányiger.
-Cameron.....-a fiú a neve hallatán felémfordult és kérdőn rámnézett.Amikor feltűnt nekihogy mindjárt elterülök a padlón odasietett hozzám.Abban a pillatatban,hogy mellettem termett szédülve zuhantam a karjaiba.A vállamat nézte ezért én is odapillantottam.Egy nagy seb tátongott az elszakított pólóm alattA sebből ömlött a vér mint a zápor eső.A vér látványától majdnden elájultam.Nagyon nem bírtam a látványt ezért úgy döntöttem,hogy a lábamat nézem.Rossz ötlet volt,mert azon is egy vérző seb kapott helyet a felszakított nadrágom alatt.Nagyon nem bírtam a vért.Elmosódott minden a szemem előtt és szürke füst szállt mindenre majd elsötédett minden.Hallottam ahogy Cameron a nevemet kiáltja:Lizzy!Lizzy!Lizzy hallasz engem?!-De ezek már csak tompa hangokkén jutottak el hozzám.Na ez már tényleg sok volt és elájultam.