Míg véget nem ért... /Befejezett/

7.fejezet

"-Hagyj békén! Inkább felmegyek, nem hallgatom ezt tovább! -hallottam Kevin morgását lentről.
Ajjaj!!"

Most mi legyen? Ha kimegyek a szobából, akkor észrevesz!
Valami mentséget kell kitalálnom, hogy mit keresek a szobájában...egy fenét! Csak őt kerestem!

Nem jó, mert mondta, hogy lent vacsizik....
Akkor ha elrejtőzök? Reggelig csak nem marad a szobában....

Lépések. Most jön fel a lépcsőn.

Ösztönből vágódtam hasra és az ágy alá kúsztam. Igyekeztem összehúzni magamat, hogy ne legyek feltűnő. A pólót is magamhoz húztam.

Épp időben. Kevin belépett. Úgy lépett, mint aki menten felrobban.
Ledobta magát az ágyra, melynek következtében az kissé besüppedt, de nem annyira hogy hozzám érjen.
Kevin hangosan lélegzett. Párszor sóhajtott is egyet-kettőt. Szóval valamin agyal.

De nem tudtam kitalálni, hogy mire gondol, mert 1.nem ismerem annyira és 2.valami a földön landolt. Odapillantottam és egy rövid ujjú, piros póló összegyűrten hevert a parkettán. Ez volt rajta ma.
Ismét egy ruhadarab repült a földre, de az hangosan koppant. Egy kopott fekete farmer. Ezt is ma viselte.
Majd két szürke zokni is a kupacra érkezett.

Ekkor eszméltem rá, hogy egy fiú szobájában vagyok, aki feltehetőleg alsógatyában fekszik az ágyán, ami alatt bujkálok.

Mit szokás ilyenkor csinálni?
Várjam meg a reggelt? Biztos, hogy nem!
De kimászni se fogok egy bokszeres fiú ágya alól!

Kevin végre megmozdult. Sajnos csak a kis szekrényről vett el valamit. Nyilván a telefonját, mert valamit elkezdett nézni. Pontosabban hallgatni. Rock. Egészen pontosan Black veil Brides -ot kapcsolt be.
Ütemre kezdte mozgatni a lábát, amelyik lelógott az ágyról.

A szám végén felállt, majd a szekrényéhez lépett. Valamit keresett, de nem lelte meg.
Kissé beljebb húzódtam amikor az ágyra nézett és hallatott egy -AH! -t. Egy bokszert vett a kezébe és bevonult a fürdőjébe.

Itt az alkalom.

Kikászálódtam az ágy alól és némán osontam az ajtóhoz. Onnan sprinteltem át a szobámba, mielőtt a lépcsőn feljövő nénikém megláthatott volna.

A pólót beledobtam a táskámba és az ágyra dőltem. Ilyen kínos, izgalmas mégis nyomasztó dolog még nem volt velem. És ezt én csináltam. Elbújtam egy srác szobájában, az ágya alatt és lenyúltam a pólóját.

Lehet, hogy másnak nem nagy kunszt, de én még csak nem is csókolóztam az ártatlan 16 évem alatt.

∆ ∆ ∆

Az idegen azóta se írt.
Lehet, hogy azért, mert leráztam, de ki tudja?

-Hé Vani!! -szólt be valaki az ajtón keresztül. Kevin. Rájött? Ugye nem? Áh, hogy találta volna ki? Hisz elbújtam...

-Gyere be! -a pizsamámban voltam. Fehér forrónaci egy fehér keresztpántos felsővel, ez megfelel pizsinek.

-Szia! Ha akarod, megadhatom neked a leckét! -mosolygott. Rajta csak egy alsó és egy atléta volt.

-Hát, az jobban érdekel, hogy miért veszekedtél Nattal!?

-Nat? Már becézed is azt a seggfejet? -kezdett bedühödni.

-Én kérdeztem hamarabb! Te válaszolsz! -mondtam halál nyugodtan.

-Ahj!!! Majd holnap elmondom!

-De holnapra azt mondtad, hogy van programod!

-Igen, kaptam egy buli meghívást, de Claudia nélküled nem enged el...és nem lenne jó ötlet ha te is jönnél...öhm...mármint...

-Szóval szégyellsz? -ez fájt- Jól van, a te bajod! Na, válaszolj!

-Piszok makacs vagy!!! -adta be a derekát- Az úgy volt, hogy nyolcadikban volt egy barátnőm, Dina. Imádtam. Emellett Nathant is. -nevetett fel- A legjobb barátom volt... Kilencedikben Nathanhez mentem, hogy egy jó hírt közöljek vele, de...Dina is ott volt. A padoknál...ölelkeztek vagy mi! Ez nagyon rossz volt...Én pedig nekiestem Nathannek. Azt mondta, hogy félreértés volt, hogy Dina rámászott. Persze, hogy nem hittem neki, hisz ő sose csalna meg. Pár nap múlva Dina lelépett egy híresebb, gitáros fickóval. -sóhajtott- És itt van vége az esti mesének! Csáó! -elindult az ajtóhoz.

-Kevin!

-Igen? -visszafordult felém.

-És ha tényleg igazat mondott Nathan! Ha az a Dina kezdte?

-Nem érdekes! Dina már nem létezik számomra!

-Akkor miért nem békültök ki Nathannel? Szerezz másik barátnőt!

-Ez a viszály már három éve tart. Egy lány miatt kezdődött. Nem lesz vége egy másik lány miatt! -mondta, majd visszament a szobájába.

Akkor se tudom elképzelni, hogy Nathan rámászik egy lányra. Még csak erőszakos se lehet...

Ezekkel a gondolatokkal aludtam el.