Míg véget nem ért... /Befejezett/

18.fejezet

*hétfő*

Reggel egy cetli volt az éjjeliszekrényen. Tim írta:

Jó reggelt!
Nekem suliba kellett mennem, a szüleim pedig dolgoznak. Florian majd csak holnap utazik vissza a kollégiumba, ezért ő fog haza fuvarozni. Amanda már elpaterolt tőletek, Kevin pedig velem jött suliba.

Florian megvárja amíg felébredsz, majd csak utánna visz haza. Nem ébreszt fel.
Tim.

Felkaptam a ruhámat és kibontottam az ezernyi csomót a hajamból. Florian ingjét a szennyeskosárba dobtam, majd ráérősen sétáltam le a lépcsőn. A konyhában Florian már felöltözve sütögetett valamit a gáztűzhelyen. Hangosan húztam ki a széket, majd ledobtam magam rá, hogy felhívjam magamra a figyelmet. Florian hátra se pillantva szólalt meg.

-Jó reggelt, Hétalvó! Hogy bírsz te Tim horrkolása mellett délig aludni?

-Dél van?

-Múlt hét perccel. -mondta és elzárta a tűzhelyet. Csak ekkor láttam meg, hogy rántottát csinált, amit letett elém az asztalra. -Én már ettem, szóval egyedül kell enned! Maximum nézlek közben.

Neki is láttam, mert nagyon korgott a gyomrom, pedig este se keveset ettem. Florian egyre csak növekvő vigyorral nézte, ahogy három-négy perc alatt elpusztítottam a reggelit.

-Na szóval, most hogy egyenlőre jól laktál, beszélhetünk. Mikor szeretnél haza menni?

-Nem tudom, nekem teljesen mindegy. Akár most is indulhatunk, hogy tiszta ruhába öltözhessek.

-Rendben. Akkor go! -mondta Florian. Felkapta a kocsikulcsát és előre engedett az ajtónál. Nem igazán volt sok idő amíg haza fuvarozott. Amint kiszálltam a kocsiból, már el is hajtott.

-Köszönni? -kiáltottam utánna, mire kiintett az ablakon. -Bunkó!

A szobámba felérve az ágyamra dőltem és elővettem a laptopomat. Mivel Timnél nem mentem fel a netre, most tudtam elsőnek. Kisebb felszabadulást éreztem, hogy újra internetközelben lehetek. Nem jött túl sok értesétésem, csak az osztálytársak jelöltek be és pár játék felkérést kaptam.

Ránéztem az órára, ami 13²³-at mutatott. Ha jól emlékszem Kevinnek ma hat órája van, mert elmarad a tesi nyolcadik órában. Van időm fürdeni és kicsit rendet rakni a szobámban, ami jelenleg egy csatatérnek felelt volna meg.

Egy fekete cicanadrág és egy lila hosszított póló kíséretében bementem a fürdőmbe. Jól emlékeztem, hogy a zuhanyzó előtt hagytam a papucsomat.
A törülközőmet megfogtam, beléptem a zuhanyfülkébe. Kelemes érzés volt ahogy a meleg víz végigfolyt a hajamon, a hátamon, majd a lábamon. A tusfürdő kókuszos illata beleivódott a bőrömbe, majd a víz lemosta azt. Belebújtam a mamuszomba, áttörölgettem magam, megszárítottam a hajam, majd visítottam egy sort miközben a gumancokat fésültem ki belőle. A ruha úgy siklott fel rám, mintha személyre tervezték volna.

Kijöttem a fürdőszobából a szobámba, ahol ismét az óra felé pillantottam. 14¹². Nagyon élvezhettem a zuhanyzást. Kimentem a szobámból. Kevin ajtaja már nyitva volt, de sehol egy lélek. Leszaladtam a lépcsőn és szétnéztem. A nappaliba senki, az előtérben senki, de a konyhába már mocorgást hallottam. Kevin a lábasokkal csörömpölt MOSOGATÁS közben.
-Wao te ilyet is tudsz? -kérdeztem mögé lépve, mire elejtette az egyik lábast és morgott egyet.

-Tegnap délutánról volt szó, hogy jössz haza! Nem arról, hogy még mozizgatsz és játszol Timékkel!

-Bocs, hogy nem akartam megzavarni a hétvégédet az újdonsült barátnőddel! -vágtam vissza.

-Nem a barátnőm. -mosolygott.

-Akkor?! Mit keresett itt egy hétgégén át, amiért én nem jöhettem haza?!

-Szerinted mit csináltunk? -nevetet fel. -De vasárnap reggel elküldtem, mire hisztirohamot kapott és ordibálni kezdett. Én is kiabáltam és így elment.

-És ennek most örülsz? -értetlenkedtem. -De azt hittem, hogy lesz valami. Az a póló...

-Az a póló az enyém. És nem adta volna vissza, ha nem viszem szobára az én házamban. Most megy a mosógép. Ki kell mostni azt a több liter parfümöt, amit rá locsolt. Fuj. -fintorgott és megint nevetni kezdett.

-Szóval csak a póló miatt kellett elmennem itthonról, tök ismeretlen emberekhez egy egész hétvégére?! -kérdeztem kicsit felemeltebb hangnemmel.

-Aha! -mondta lazán.

Befejezte a mosogatást és bementünk filmezni a nappaliba. Még mindig haragudtam rá, de mivel az Öngyilkos Osztag közben poénokat is elsütött, megbékéltem. A film közben piszkálgatni kezdtük a másikat, mígnem addig jutottunk, hogy kifestettem Harley Queen-nek.

-Igazán jól áll a kék és piros festék! -nevettem, mire morgott egyet és lelökött a kanapéról.

Végre úgy érzem, hogy van egy testvérem, akire majd számíthatok, ha szorosabb lesz a kapcsolatunk.