Ha az éjszaka véget ér... [Liam Payne fanfiction] BEFEJEZETT

17. fejezet

Szombat reggel:

Se kedvem se életerőm nem volt felkelni. Miért is lett volna? Ma van a gála és azzal az emberrel kell, menjek, akiért teljesen oda vagyok, ő viszont tetőtől talpig utál. Inkább mentem volna dolgozni, mint a gálára, de Neil elengedett. Felültem az ágyamba és körbe pásztáztam a szobám. Óriási a kupi, bár tőlem a rend elvárhatatlan. Kikászálódtam az ágyból és betipegtem a fürdőszobába. A polcot elborították a különböző kencék. Jasminetől kaptam az összest, szerinte a bőrömnek is kifogástalannak kell lennie ezért rám sózott 5 féle testápolót, amit a napkülönböző részeibe kell felkenni, barnító krémeket, arcsimítót, arctisztítót, és még vagy 5 féle hajápoló cuccot. Lekaptam magamról a pizsamát és beálltam a zuhany alá. Használtam a különleges, vaníliás tusfürdőmet, kilépve a zuhany alól magam köré tekertem egy törölközőt és bekentem a lábamat és a kezemet, az arcomat pedig megtisztítottam arctisztítóval, majd rákentem valamilyen félórás pakolást, ami így meg úgy hat a bőrömre. Miközben vártam, hogy az arcomon megszilárduljon a maszk és a testem beszívja a testápolót, elolvastam minimum 10 cikket az ilyen gálákról. Mikor végre letelt a fél óra leszedhettem az arcomról a maszkot és bekenhettem az arcomat valami arcsimító olajjal, aminek förtelmes szaga volt. Miután az is eltűnt az arcomról és a testápoló is beszívódott végre felöltözhettem. Egy egyszerű, kék rövidnadrágot és egy barackszínű spagetti pántos felsőt kaptam magamra. Következett a hajmosás: kétszer átmostam a speciális samponnal, majd rajtahagytam a balzsamot (egyben hajpakolást) negyed óráig, ezt is lemostam és törölközőbe csavartam a hajam. Amíg vártam, hogy a törölköző kicsit beszívja a hajam nedvességét, lementem és csináltam magamnak egy kis gabonapelyhet.

- Jó reggelt! – lépett be a konyhába Tyler, kócosan, a szemét dörzsölgetve, félmeztelenül.

- Szia, Ty! Megkérhetlek, hogy vegyél föl valamit felülre? – tettem elé a szokásos reggeli kávéját

- Miért zavarnak a kockáim? – kortyolt bele Ty a kávéba

- Ha mutogatni szeretnéd valakinek, akkor nem én vagyok az embered – ültem le vele szembe az konyha asztalhoz.

- Jól van, mindjárt felveszek valamit, csak hagy igyam meg a kávémat. Te mióta vagy fönt? – kérdi az órára nézve.

- Kb. két órája – vontam vállat

- 7 óta? Szombaton? Minek?

- Tudod, ma van a gála – sóhajtottam. Még belegondolni is rossz, Liam miket fog nekem mondani, és hogy fog nézni rám.

- Ja, persze! – bólintott és elindult az ajtó fele – Megyek, visszafekszem

- A kávé után?

- Simán!

Tyler után én is felmentem az emeletre, csak, én nem aludni, hanem tovább folytatni a kencézgetést. Levettem a törölközőt a hajamról és bekentem a hajam végét, valami kókuszos illatú olajjal. Kicsit vártam, hogy beszívja a hajam, közben előkészítettem a barnító krémemet. Szoláriumba nem akartam menni, mindig is taszított a dolog, ezért inkább maradtam a természetesebb módszernél. Szerencsére a nap is süt, szóval ki tudok feküdni a napra a barnító krémemmel. Gyors hajszárítás, átvettem a bikinimet és vékonyan bekentem magam a barnítóval. Jasmine azt mondta, elég, ha 15 percet fekszem az egyik, majd a másik oldalamon, véletlenül se többet, mert úgy fogok kinézni, mint egy narancs. A héten ez a 3. alkalom, hogy a hátsó kertben napoztatom magam, már simán megkülönböztetem a madarak hangját és elneveztem a kert hátsó részében lakó süncsalád összes tagját.