Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,
Pocsolyás víz, sás, káka lakják.
De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna
Oceánig hordják a habját.
S ha rám dől a szittya magasság,
Ha száz átok fogja a vérem,
Ha gátat túr föl ezer vakond,
Az Oceánt mégis elérem.
Akarom, mert ez bús merészség,
Akarom, mert világ csodája:
Valaki az Értől indul el
S befut a szent, nagy Oceánba.
Ady Endre:
Az Értől az Oceánig
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Idézetek, Versek, Stb.
ŞiirIdézetek, versek és más dolgok... Azt hiszem, ezt a kis könyvféle valamit leginkább a kedvenc idézeteim és verseim gyűjteményeként definiálnám. Vannak itt elgondolkodtató, szép, néhol vicces és néha egymásnak ellentmondó mondatok, amik között találh...
