Összezárva*Blake Gray Fanfiction*

Twenyt Five

Este elhatároztuk a fiúkkal, hogy elmegyünk a part melletti buliba.
Adamnek egy csomó barátja ott van ilyenkor, meg hát úgy mindenki.

Felvettem a bikinimet majd rávettem egy fekete rövidnadrágot, és egy fehér lenge pólót.

A srácokkal elindultunk a nyaralóból este kilenckor, mert ott a buli olyan éjfél fele indul be igazán.
Nem sok séta után megérkeztünk a tengerpartra, ahol rengetegen voltak. Egy csomó ember a vìzben volt, de akadt olyan is aki ivott és táncolt. Persze nem almalevet kortyolgattak az emberek...

-Figyeljetek csak-ordìtotta Adam ugyanis eszméletlen hangos volt a zene.
-Hm?-fordultunk felé Blakekel aki a kezemet fogta nehogy elvesszek a tömegbe.
-Ha bármi kell menjetek a pulthoz ott kiszolgálnak titeket-kaccsintott,mire mi bólintottunk.

Adam szó nélkül ott hagyott bennünket.
A hangfalakból hatalmas decibellel kezdett szólni Galantistől a Runaway.

-Csobbanunk egyett?-kérdeztem.
-Persze-mosolygott Blake és elindultunk a víz felé.

A vìzben majdnem megfullad egy csaj de az egyik srác kimentette...A lány alig győzőtt hálálkodni...Vajon hogy hálálja majd meg 😂

Blake amikor már nem akart a vízben lenni úgy döntöttünk iszunk egy keveset.

-Sziasztok-ordított nekünk a pultos lány, és feltűnően méregette Blaket.
-Hello, két whisky kólát-mondta Blake.
-Máris-kaccsintott a lány majd pár perccel később két pohárral tért vissza.
-Köszönjük-mondtam hogy énis kivegyem a részem a kettejük kommunikálásában.

Leültünk a homokba és elkezdtük inni az alkoholunkat. Adam már nem volt teljesen józan. Hogy ezt honnan tudtuk?! Onnan hogy odajött hozzánk és majdnem sírt hogy ő nem akar iskolába menni holnap .

-Mejek el-mondta Adam.
-Menj csak-nevettünk fel Blakekel és néztük ahogy barátunk lassan eltűnik a hatalmas tömegbe.

Blake megcsókolt. Éreztem leheletén az alkohol szagot. Nem zavart.

Éppen táncoltunk amikor mögöttem valaki megfogta a fenekem.
Reflexből hátrafordultam hogy megnézzem jól éreztem e.
És igen. Valami fiú állt velem szembe és erősen méregetett.

-Cica, van kedved huncutkodni?-kérdezte és lassan elindult felém.
-Nem-mondtam és ekkor Blake is észrevette hogy valami gáz van.
-Miért nem?-kérdezte szomorúan és elejtette a poharat amiben nyilván alkohol volt.
-Mert nem-vágtam rá, és Blakere néztem. Szemében mérhetetlen düh látszodott. Várt a pillanatra. Várta hogy valami olyat tegyen a srác amiért megütheti. Tudom. Ismerem Blaket.
-Jólvan akkor ne, kurvákkal úgyse az igazi az éjszaka-mondta és ekkor eltört a mécses.
Nem nálam. Blakenél. Annyit láttam az egészből hogy Blake ökölbe szorított kézzel behúz egyett a fiúnak aki vérző orral földre zuhan.

-Nem kéne ìgy beszélni a világ legcsodálatosabb lányával-mondta a földön heverő srácnak majd
hirtelen felkapott és elhagytuk a tengerpartot...