Felfoghatatlan

Prológus

Csodálatos napra ébredtem, ismét. Hisz a nyári szünet melyiknapja lehetne rossz?
Kimásztam az ágyamból felvettem a mamuszom, az ablakomhoz mentem majd a sötétítőket elhúztam. A nap erősen tűzött majdnem kiégette a retinám. Oda mentem a szekrényemhez kivettem belőle egy kényelmes rövid nadrágot, és egy kb 2 számmal nagyobb pólót. Miután felöltöztem hajam laza konytyba kötöttem.
Lementem a konyhába ahol anya sürgött-forgott.
-Jó reggelt-vettem ki a hűtőből a narncslét.
-Neked is-mosolygott.
-Mi ez a boldogság? -ettem ekkor már a pirítósóm.
-Ma jönnek haza a tesóid. Elfeljtetted?
-Ahhh-nyammogtam-hát persze..
A 7 éves kisöcsém és a 17 éves mamlasz bátyjám. Szuper. Gondoltam magamban. Végre haza jönnek és tudnak idegesíteni. Hát ennek nagyon örülök. Felmentem a szobámba majd kezembe vettem a laptopott és írtam Líznek -a legjobb barátnőmnek.
Na de egy kicsit rólam:
Emma White vagyok. 16 éves Sydney-i lakos. Szüleimmel és fiú tesóimmal (Tom és Brad) élek. Van egy legjobb barátnőm-->Líz. Elválaszthatatlanok vagyunk már 5 éve. Amit még tudni kell rólam hogy még sosem volt barátom, engem szerintem ha meglátnak a fiúk haza mennek és sírnak egy sort a fürdőben a látványom miatt. Igaz mindenki 'gyönyörű vagy Em' 'Nálad szebb csajt nem ismerek' ezeket állítja de... habi dumák..vagy csak én vagyok önbizalom hiányos? Nem tudom..na nem baj.
-Sziaaa Líz😍 nincs kedved át jönni?
-Na heloo Babám😘 10 perc és ott vagyok.
Mázli hogy 4 utcával arréb lakik.
Az egész napot végig besszélgettük, hülyéskedtünk, és ettük. Kaja nélkül nincs élet.
-Ugye elmegyünk ebbe a buliba? -zökkentett ki a LOL-nézéséből. És a telefonját mutatta a felém. Amin egy házibuli meghívás volt SMS-ben.
-Végülis..-egyeztem bele. Mire az én édes barátnőm heves sikítozásba kezdett
Mire egy fél órás könyörgésen tulestünk az ősöknél 10 órakor már harci díszben álltunk az ajtó elött, bulira készen.
-Akkor sziasztok-nyitottam az ajtót.
-Mikor jöttök?-állt elénk apa
-3??
-Legkésöbb fél kettő.-mondta szigoruan.
-Ahh jo-indulhattunk végre.
A buli hatalmas volt nem ittunk olyan sokat csak annyit hogy kellően elengedjük magunkat.
Háromnegyed 2-kor haza indultunk mivel vagy 50 nem fogadott hívásunk volt
A kihalt kertvárosi utcán sétáltunk röhögcsélve, és felkészűlve hogy mi fog ránk várni otthon. Hogy elkéstünk. Néhány autó haladt csak el mellettünk de mikor be fordoltunk az utcánkba egy szemből jövő kocsi lelasított majd meg állt. Sietősre vettük a tempót. De valaki aki a kocsiból kiszált elkapott. Nem tudom hogy Lízt is vagy csak engem de a szemem befogták és valami kendőt raktak a szám és az orrom elé. Amikor levegőhöz próbáltam jutni furcsa szagot éreztem, és lassan alig birtam a testem tartani. Azt még érzékeltem mikor beraktam valami kocsiba de utána azthiszem elájultam.
***
Nem tudom mikor de magamhoz tértem, már láttam valamit a világból hisz szemem szabadon volt. Egy kocsiba fekudtem a kezem és a lábaim megkötve. Hirtelen megszolalt valaki.
-Hood azt hiszem felkelt a csaj.-mondta egy rekedt hang és a vissza pillantóból egy szempár pillantgatott rám. Beszélni nem tudtam csak hümmögtem akaratosan mivel a szám be volt ragasztva.
Engem most komolyan elraboltak? Mi lesz velem? Mivan ha megölnek ezek a pszihopatàk? Mit akarnaj velem csináni? Mit ártottam nekik hogy ezt teszik? Mi lesz a családommal? És Líz? Vele mi van? Őt is elvitték vagy megölték hogy ne mondja el senkinek a buli után történteket? Anya és apa mit csinál? Halálra aggodják magukat.-folytak a könnyeim. Kiakadtam.
Válaszokat várok. Így szörnyű ez a kilátástalanság

----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ez lett volna az első rész.🙈 Remélem tetszik majd nektek a story. Ha így van vote-oljatok és commenteljetek. Nagyon kiváncsi vagyok a véleményetekre💕