Felfoghatatlan

*16*

Miután az ágyhoz bilincselt, kirohant az ajtón. Megnyugodtam.
De nem sokáig voltam egyedül, ugyanis 5 perc után ujra Ashton társaságát "élvezhettem"
Egy ostorral a kezében tért vissza.
-Ashton-néztem rá rémülten a fiúra-m-mit akarsz csinálni?

-Túl sokszor vagy rossz kislány- szemébe düh tükröződött- És túl szemtelen vagy velem, ugye tudod hogy ez nincs jól? Apucival nem lehet így viselkedni..

M.I.V.A.N.?.?.

-H-Hogy kivel?-szemeim 3x akkorára tágultak.

-Nem, nyugi, csak viccelek. De attól még meg büntethetlek. Világos?
Istenem mibe keveredtem már megint..

-Nem hallom!-kiáltott rám.
-Világos.-suttogtam, a kezemet pedig próbáltam kiszabadítani..Hiába..
-Picilány, innen nics kiút-vigyorgott majd nagyon közel lépett hozzám. -Most ezeket leveszük- nyúlt a pólómhoz és megszabadított a ruháimtól
Ez kellett nekem, olyan kár hogy csak én találom ezeket a dolgokat viccesnek, mint például azt hogy hirtelen megindulok az utcán..mintha el akarnék szökni, de aztán amugy mégse csak poénból..
Aha nagyon vicces voltál Emma....ja nem.
Pedig történhetett volna úgy is a dolog hogy elindulok, Ashton megilyed, de aztán elkezd nevetni, hogy "Jaj de megilyesztettem" aztán be mennénk a házba..ahol folytatnánk amit a kocsiba elkezdtünk..
Változott a szitu, addig stimmel hogy beilyesztem, de az utána lévő kis idillel van egy kis elterés, most valószinüleg addig fog ütni amíg kinem verem a felyemből az össszes létező szökési tervet.
Ez hiányzott nekem, igen.

Remegtem a félelrmtől.
-Ha sikítasz kétszer többet kapsz-mondta szigórúan- szóval már hangosan sem szenvedhetek
Rám mérte az első ütést. A hasamon landolt az ostor csípős vége ami felhorzsolta a bőröm, s égető nyomot hagyott maga után.
Órdítottam...
...volna, de nem szabadott. Beharaptam a szám szélét, és sírtam. Nem tehettem mást
Úgy könnyeztem ahogy csak lehettet, majd ujra meg éreztem azt a csípő, égető, és írdatlanul fájó érzést.
Jobban kezdtem zokogni. Viszont a harmadik csapásnál nem bírtam tovább (Sokáig kitartottam)
Felsikítottam.

-Kicsim, ezt megne haljam mégegyszer mert 50-et kapsz!
Oké, ez már biztos hogy meg akar ölni.
15 után végre valahára abbahagyta a kínzásom.
Legalábbis azt hittem.
-Fordulj meg!-utasított
Mivan?
-Tessék?-makogtam ki nagy nehezen és rám emeltem tekintetem, de csak egy homályos alakot láttam a rengeteg könnytől.
-Szeretném látni azt a formás kis feneked, szóval fordulj a hasra! De gyorsan, ne várd meg amíg én csinálom!
Sebeim véreztek, a hasamon és a combomon. Ha most megfordulok mégjobban fog fájni. Abba bele halok.
-Ashton! Nagyon fáj, nem bírok mozogni-motyogtam fájdalmasan, összeszorított szemekkel.
-Kicsilány, már csak tizet kell kibirnod-puszilta meg a homlokom Jelen pillanatban undorodtam tőle...-Na fordulj!
Tettem amit kért, igaz sokkal élesebben szúrt be minden sebem, de muszály volt megtennem. Nem akartam mégtöbbet kapni.
A következő ütéseket a fenekemre mérte..
Miután végzett azt hittem megszűnök létezni.
Megsemisültem. Fájt. Annyira fájt azt hittem belehalok.
Mindenem vérzett mostmár.
Ashton elhagyta a szobát, én pedig hangosabban kezdtem sírní. Már szabadott, hisz egyedül voltam

•Ashton szemszöge•

Kimentem a szobából. A konyha felé vettem az irányt ahol töltöttem egy pohár vizet Emmának, majd a az elsősegély dobozt is magamhoz vettem.
Ezekel együtt pedig, ujra a szoba felé vettem az irányt.
Nincs mese. Meg kellett tennem. Nem viselkedhet így, nem tűrhetem el..

Ahogy egyre feljebb értem a lépcsőn annál jobban lehette hallani, ahogy Emma sír.
Meg álltam az ajtó elött. Istenem mit tettem... Nem! Ez volt a helyes.
Benyitottam, mire a lány egyből magába próbálta folytani a könnyeit.
Ugyan úgy feküdt kicsiny teste, ahogy itt hagytam.

-Hoztam neked vizet, biztosan kiszáradtál.-léptem az ágya mellé és leültem rá.
Összerezent.
-Gyere Kicsim kelj fel, igyál!-mondtam ellentmondást nem tűrő hangon.

Tette amit kértem, megfogta a poharat és egykortyot ivott, majd az éjjeli szekrényre helyezte azt.

-Bekötöm a sebeid. De ahoz be kell menni a fürdőbe.

A keze után nyúltam, amit elösször ilyedten húzott el előlem, de aztán megadta magát, elhúztam az elöbb említett helységbe.

Elengedtem a kezét és csak állt ott, a fürdő közepén, szeme vörös volt és egész teste remegett.
Félt tőlem.