Felfoghatatlan

*11*

Arra keltem, jobban mondva riadtam fel hogy Michael ugrál az ágyon(?)
Nagy nehezen kinyitottam a szemem teljesen és a mellettem fekvő Ashtonra néztem
Kócós, összevissza álló haja, álmos tekintetet volt. Ahogy ránéztem találkozott a tekintetünk, s úgy éreztem le lát most a lelkemig. De egyszer csak elkapta fejét és hirtelen a színeshajura szegezte szemét.
Nem lettem volna most a hejében..
-MICHAEL HA MOST NEM HÚZOL KI A SZOBÁMBÓL, ELKAPLAK ÉS MEGVERLEK-kiabált a mellettem fekvő fiú. Én pedig inkább fejemre húztam a takarót.
-Jolvan na csak megjött Anna, gondoltam szólók. Hogy ki? Még egy kérdés, szuper.
-Úgy hogy ugrálsz az ágyon?-hangja talán egy kicsit finomabb volt. Viszont megint kirázott a hideg mikor megszólalt. Túl mély és rekedt, és ezzel csak az a baj hogy tetszik.
-Bocs főnök-mondta gúnyosan miközben védekezően feltette a kezét. Majd elhagyta a szobát.
Éreztem ahogy vissza dől az ágyba. Majd közelebb jött hozzám.

-Na hogy aludtál Hercenő?-húzta le rólam a takarót csak hogy a fejem láthassa azért.
-I-itt már s-sokkal jobb volt.-dadogtam össze vissza.
-Akkor ezentúl itt alszol-hajolt hozzám egyre közelebb én pedig egyre szaporábban vedtem a levegőt. Egy puszit nyomot a homlokomra csak.. Bőröm égni kezdett azon a hejen, és még a kezem is libabőrös lett.
De nem állt meg ennyinél, tovább folytatta..egyre lejjebb haladt..
Szemem össze szorítottam és fejem hátra vetettem mikor a nyakamnál járt egy halk nyögés is elhagyta a szám.

Ekkoramár teljesen felém kerekedett és keze is betévedt a pólóm alá. Épphogy élvezni kezdtem volna le állt és ujra arcomhoz emelkedett fel.
Zöld íríszei a szemem és az ajkam között kezdett cikázni, majd váratlanul lecsapott rájuk.
Finom, óvatosan csókólt. Muszály volt vissza csókólnóm. Azok a finom ajkak hmm....
Egyre hevesebb táncba hívott, keze már a pólómat húzta volna le, amit nem bántam volna.
Akartam hogy csináljon valamit, azt akartam hogy ismételjük meg ujjból azt a napot csak most sokkal gyengédebben, tisztára felspanolt. Abba hagyta csókunkat de én nem bírtam magammal és ujra ajkainak estem..heves csókcsatánnak ismét véget vetett. Ashton a picsába már..
-Ha most nem állunk le, megint olyan csúnya vége lesz a dolgoknak mint multkor.-lihegte óvatosan a fülembe.
Villám csapás szerüen ért a felismerés. Mit művelek? Csorgatom a nyálam az elrablómra? És minden tetétt ámultan figyelek?
Mi van veled Emma?
Lefagytam. Egy jó nagy pofont érdemrlzem volna.
Undorító a viselkedésem. Nem vagyok ribanc.
-Na most meg mi lelt cica? -támaszkodott felettem.
-Ööö...izé...öö..b-bocsánat.-még én sem értem magamat. Most biztos hülyének néz.
Kezét arcomhoz emelte majd végig simogatott rajt. Megcsókólt.
A fenébe is...olyan eszméletlenül jó. Vissza csókóltam. Egyszrűen lehetetlennek láttam meg állni.
Teljesen el varázsol.
-Jó kislány-vált el ajkaimtól aztán egy puszit nyomott rájuk. És elpirultam, amit persze észre vett és önelégülten mosolyogni kezdett. Oda hajolt a fülemhez
-És ne félj, nem foglak bántani-sutogta rekedt hangon, mitől ismét kirázott a hideg.
Fel állt rólam majd megragadta a kezem és kifelé kezdett húzni a szobából, és a mozdulatott nem mondanám finomnak..
-Ugye, nem akarsz vissza vinni abba a rohadt pincébe??-ilyedtem meg, mire meg állt elöttem.
-Dehogy-nevetet-Enni megyünk. Aztán elviszelek valahova.-puszilta meg a homlokom
-Mióta lettél ilyen?-mentünk a konyhába
-Milyen?-nézett furcsán
-Ilyen kedves..vagy nem is tudom..
-Nem tetszik? Akkor lehefek olyan mint voltam.
-Nee-vágtam rá hirtelen, és beértünk az elöbb említett helységbe, ahol körübelül velem egy idős lány sürgött forgott.
Ő lenne Anna?
-Jó reggelt-köszönt Ash majd én is követtem a példáját, csak kicsit félénkebben.
-Emma, gyere ide-szólt Michael a nappaiból. Kérdőn néztem Ashtonra
-Persze menjél csak baba.-és rá ütött egyett a fenekemre. Mire feljaldultam.
Még mindig fájt, nagyon..
Észre véve fájdalmas arckifejezésem kihúzott a folyosóra.
Valami rosszat tettem?
-Még mindig fáj?-Kérdezte meg lepődve. Mit várt?
-Ja, kicsesztül..-kezdtem bámulni a lábam
Állam alá nyult majd felemelte a fejem, így elérve hogy a szemébe nézzek.
-Baba, vigyázz a szádra, mert ugye nem akarod hogy még rosszabb legyen?-simított végig a fenekemen.
-Nem-forgattam meg a szemem.
-Jólvan, most már oda mehetsz Michaelékhez.
Szúrós szemmel néztem rajta végig majd bementem a nappaliba, ahol Calum és Michael x-boxozott.
-Sziasztok-áldigáltam az ajtóba.
-Gyere ide kislány-mosolygott Cal és felém nyujtotta kezét.
Félénken oda léptem hozzá, ő pedig az ölébe ültetett úgy, hogy szembe legyünk egymással. Fura volt. De benne bíztam.
Letette a kanapéra a jojstikot (sorry guys, nem tudom hogy kell irní, de tudjátok, az a izé mivel játszanak Szerk.)  és két kezévél át karolta a derekam miközben megszeppenve ültem az ölében Ashton ruháiban..
Ölelésbe húzott. Mindkét kezem a nyaka köré fonódott. Megnyugodtam, és teljesen biztonságban éreztem magam.
-Minden rendben? -súgta a fülembe
-Nem igazán.-öleltem még szorosabban
-Mi történt?
-Meg vert..-csordult ki egy könny cseppem.
-Mi van?-tolt el magátol hogy a szemembe tudjon nézni..