My Idiot (Szünetel)

Prológus

Nos drágáim a nevem Michael. De jobban szeretem ha Mikeynak vagy Mikenak neveznek. Utálom a középsőnevem. Gordon. Brh...fhuj. milyen név már az ,hogy Gordon? Na mindegy. 21 éves vagyok és egy hangszerboltba dolgozom. Életem a zene. Imádok gitározni és énekelni. Az az egyik lételemem. A másik...nem fogjátok kitalálni de a bohóckodás. Imádok hülyülni, viccelődni és mások arcára mosolyt csalni. Teljességgel állítom ,hogy egy 21 éves mamlasz vagyok aki imád gyerekes lenni. De! Vannak helyzetek amikor muszáj komolynak lennem. Mint pl ebbe az elcseszett helyzetbe. Egy nap bejött ő a boltba. Ő aki annyira kicseszettűl megdobogtatja a szívem egyetlen mosolyával ,hogy az valami kifejezhetetlen.

Szóval ez úgy volt ,hogy bejött a boltba azzal a céllal ,hogy vesz egy basszus gitárt és egy pengetőt mert az övét becsorták és nem hajlandó vissza adni neki az illető. Szóval már akkor tudtam abba a minutumba ,hogy vele lesz dolgom még. Ahogy a gitárokba gyönyörködött egyszerűen nem bírtam ki ,hogy ne bámuljam meg. Szinte csodálattal bámulta a hangszereket és volt egy fekete basszu gitár amin még finoman végigsimított hosszú ujjaival.
Sötétbarna haja ami már-már fekete ,egyszerűen oly' selymesnek hatott. Pólója kissé ráfeszűlt felsőtestére. Akkor persze megilyesztett a gondolat ,hogy egy srácot bámulok meg ìgy és nem egy csinos csajt. Persze tudom ,hogy van hajlamom vagyis akkor még nem vettem észre magamon ,hogy máskor is bámultam meg pasikat. Na mindegy. Visszatérve. Már abba az első egy percben levett a lábamról.

-Gyönyörű.-motyogta miközbn levette a helyéről a hangszert.
A szíjat átvetette vállán majd egy kis székre felrakta a lábát és elkezdte a hurokat pengetni. Persze így nem sok hangja volt csak gondolom kipróbálta ,hogy ,hogy fekszik. Szóval mikor láttam azt a gyönyörű mosolyát akkor tudtam ,hogy szinte szerelembe esett a gitárral. Oda is jött hozzám és a kis pultra rakta a gitárt.

-Szia. Azt szeretném kérdezni ,hogy el tudod e rakni és holnap ilyen tájt jönnék is tokostól, pénzestől? -kérdezte egy szelíd mosolyal.

-Persze. De tudnom kell ehhez a neved. Szóval...hogy hívnak?-vettem elő egy kis cetlit és egy tollat.

-Calum Hood. -diktálta ,hogy ,hogy írjam le.

-Renben. Szóval...holnap...-néztem a karórámra.-négyre akkor gyere.-mosolyogtam rá. Megfogtam a gitárt majd a hátuljára raktam a kis cetlit.

-Rendben. Köszönöm. Viszlát.

-Szia.

És mikor kiment a boltból csak arra tudtam gondolni :"Legyen már holnap négy óra!"

...

Uj Malum ff-el jelentkezem.
Remelem tetszeni fog.
Nyomot haggyatok hogy erdemes e folytatnom. Ha kapok eleg visszajelzest akkor nyilvan folytatom.
Pusszancs gyerekek.