The Styles Effect [Hungarian Translation]

9. Fejezet: Hot Topic alkalmazottak

„A mitokondrium a sejt erőtermelő központja."

Daddy Harry hátrébb húzta a fejét és zavartan pislogott rám összevonva szemöldökeit míg egy nézést küldött felém.

„Mi?"

„Azt mondtam, hogy a mitokondrium a sejt kibaszott erőtermelő központja, talán dadogtam?" Kérdeztem komoly arcot vágva, halványan elmosolyodva ahogy elengedte csuklómat és hátrált tőlem egy lépést, többé nem nyomva neki a falnak engem, míg vigyorogtam.

Úgy van, érezd csak a kellemetlenséget haver mert én nem csinálom ezt a szart.

Hirtelen felcsendült egy csengőhang, mire Daddy Harry kiszedte telefonját zsebéből, hezitálva válaszolva a hívásra miután elolvasta ki keresi, majd rám nézett.

„Mi. Nem érek rá." Kiabálta a telefonba, végigszántva nyelvét alsó ajkán míg szemei végigszaladtak a testemen, amitől egy kissé megugrottam és csettintve egyet mutattam rá, mint valami főnök.

„Uh... persze..." Mondta egy kissé megijedve tőlem, míg én ugyanúgy álltam és ő fejét rázva került vissza kábulatából.

„Rendben. Ott leszek." Szűrte ki, mielőtt kinyomta a telefont, amit aztán visszarakott a zsebébe és rám nézett.

„Javaslom, hogy maradj távol tőlem." Mondta hirtelen megköszörülve torkát és beletúrt hosszú hajába, megpróbálva összeszedni magát, míg én elfintorodtam felemelve kezemet, tenyeremmel a plafon felé, összeszorítva ujjaimat.

Mi a fasz.

„Nem te voltál az, aki a falnak nyomott..."

„Tudom." Vágott szavamba, feltűrve ingjének ujjait, míg nyelvét végighúzta száján belül.

„Sajnálom. Mint mondtam, jobban tudom magam... kontrollálni." Mondta, ádámcsutkája fel-le mozgott közben és egymásra néztünk.

„Maradj távol." Vágta hozzám utoljára, mogorván és kisétált a folyosón hagyva engem, fel-le mozgó mellkassal míg néztem, ahogy kilép az épületből.

„Szent szarrrr... srácok." Sóhajtottam a karórámba hatalmas szemekkel, megpróbálva utolérni a fő háromságot mielőtt kisiettem a parkoló kocsihoz.

„Nem fogjátok elhinni srácok, hogy ez melyik Harry." Hadartam ahogy beültem a vezető ülésre, mire Prince, Assassin és Psycho kíváncsian fordultak felém.

„Melyik?" Kérdezték.

„Daddy Harry..." Szűrtem ki fogaim közt, amolyan „Fúj" nézést küldve feléjük, mielőtt kezemet a kormányra tettem, beindítva a motort míg szemeim végignéztek a parkolón, mire előrébb dőltem ülésemben mikor megpillantottam, hogy egy fényes és drága kocsihoz sétál Daddy Harry, miközben egy sofőr tartja neki nyitva az ajtót.

Hát persze, hogy tele van lóvéval.

„Mi... azt hittem, hogy én vagyok Daddy, mi a fasz, visszatérítést akarok." Panaszkodott Psycho Harry csalódott hangon a hátsó ülésről, míg Assassin felhorkant mellette.

Jó sokat horkant.

„Ha úgy lenne, csakis én lehetnék a Papi." Kontrázott rá Assassin Harry, mielőtt mindketten hangos vitába nem kezdtek hogy ki lehetne nagyobb apuci, míg én követtem a fekete autót.

„Attól tartok, hogy egy kissé össze vagyok zavarodva. Miért akartok ti ketten Lady Liza édesapja lenni?" Kérdezte mellettem Prince Harry kérdőn nézve rájuk, mire ők befejezték a kiabálást és ránéztek.