A következő napok, hetek jó hangulatban teltek. Felipe is hazalátogatott illetve tényleg megjelent a két brazil srác is. Rafa is sokat segített így kicsit ki tudtam kapcsolódni, de gondolkozni is volt bőven időm. Lewis egy hét elteltével naponta keresett telefonon, de nem vettem fel és az SMS-ekre se válaszoltam. Az egyik reggel arra keltem, hogy csörög a telefonom automatikusan utána nyúltam a kijelzőre se pillantottam.
- Hallo – dünnyögtem a készülékbe.
- Szia Lili Bruno vagyok- az ő hangja vidám volt.
- Mit akarsz ilyen korán?- fordultam át a másik oldalamra.
- Elmentem futni és láttam pár érdekes újságot. Nicole volt benne.
- Nem kedvelem túlzottan Nicolet így nem érdekel- az órára pillantottam.
- Szakított vele Lewis- közölte boldogan.
- Micsoda?- ültem fel.
- Jól hallottad. Szóval hozzak azokból az újságokból?
- Igen, és köszi, hogy szóltál.
- Nincs mit. Fél óra és ott vagyok. Addig is kelj fel- tette le a telefont.
Szakított azzal a bestiával. Talán ezért keresett egész héten és én hülye nem vettem fel a telefont. Megígérte, hogy minél hamarabb megszabadul Nicoletól és be is tartotta az ígéretét. Vidáman ballagtam le a ház többi lakójához. Rafa épp a konyhában tevékenykedett, amíg a két Felipe a tv előtt foglalt helyet.
- Jó reggelt- léptem be mosolyogva Rafához.
- Neked is. Mi történt? Nagyon jó kedved van- fordult felém.
- Most hívott Bruno. Tele vannak az újságok Lewis és Nicole szakításával- közben elcsórtam egy palacsintát.
- Ez nagyszerű- örült Rafa is hírnek.
- Amúgy nem sokára megérkezik Bruno is. Vett pár újságot és áthozza.
Türelmetlenül járkáltam a lakásban pedig tudtam, hogy így nem érkezik meg hamarabb Bruno. Mikor csengettek rögtön az ajtóhoz siettem. Szinte kitéptem az újságokat a kezéből és az emelet felé rohantam. Rafa is jött utánam. Ledobtam a magazinokat az ágyamra és egy ideig csak ott álltam és néztem a címlapokat.
- Nem szeretnéd közelebbről is megtekinteni?- lépett mögém Rafaela.
- Dehogynem csak megvártalak- ültem le az ágyamra.
Kezembe vettem a különböző kiadványokat. Az összes bulvárlap címlapján ők voltak.
Nicole Scherzinger újra szingli! A PCD énekesnője kiborult miután világbajnok párja elhagyta! Nem csak a szóló karrierje, hanem a magán élete is romokban hever?! Vidáman olvasgattam végig a cikkeket. Amikben arról is beszámoltak, hogy az egész paddock területéről ki lett tiltva. Rafa is örült a hírnek, bár szerintem az én örömöm volt a legnagyobb. Miután magam maradtam a telefonom nézegettem. Ma még egyetlen egy hívás se érkezet Lewistól. Fel-alá járkáltam a kis készülékkel a kezemben. Összegyűjtöttem a gondolataimat és tárcsáztam. A lábammal dobogtam és szinte óráknak tűnt az a pár csengés.
- Szia Lewis remélem nem zavarlak- szólaltam meg kicsit bizonytalanul.
- Lili! De jó végre hallani a hangod. Te sosem zavarsz.
- Akkor jó. Csak bocsánatot szeretnék kérni. Amúgy láttam az újságokat.
- Bocsánatkérés elfogadva, de beszélnünk kell- váltott egy kicsit komolyabb hangnemre.
- Tudom. Mikor érkezel meg Monacóba?
- Ma délután már ott leszek. Áttudsz, jönni a szállodába vagy valahol máshol találkozzunk?
- Tökéletes a szálloda. Ha megérkeztél, akkor hívj fel. Szia
Bevallom nem ilyen fogadtatásra készültem, de hát nem várhattam túl sokat. Először a szeme láttára csaltam meg és most meg még a telefont is lusta voltam felvenni. A jó kedvem kicsit alább hagyott. Már nem olyan vidáman tértem vissza a többiekhez. Az egész délelőttöm azzal telt, hogy gondolkoztam a jövőn. Lehet, hogy nem is miattam dobta, hanem elege lett a nyávogásából. Most már nem voltam biztos benne, hogy tényleg szeret. Rafa szerencsére biztatott, hogy biztos csak a harag szólt belőle és szeret. Remélem, igaza van. Olyan 3 körül kaptam tőle egy sms-t amiben közölte a szobaszámát és a hotel nevét. Elbúcsúztam a vendéglátóimtól mivel mától én is oda költözök, ahol a csapat lakik. Az viszont még titok, hogy külön szobába vagy maradok Lewisnál. Fél óra múlva már a helyszínen voltam. Apa már foglalt nekem szobát és szerencsére pont a Lewis melletti szobát kaptam meg. Fellifteztem a másodikra majd miután lepakoltam és kicsit rendbe szedtem magam és átsétáltam a mellettem lévő szobába. Kopogás előtt vettem egy nagy levegőt és mindenre felkészültem legyen az jó vagy rossz.
- Szia- köszöntem kedvesen és próbáltam átölelni, de eltolt magától.
- Szia- köszönt semleges hangon.
- Mielőtt elmondanád, hogy köztünk mindennek vége igaz nem is volt sok minden, de ez most nem lényeg. Szóval előtte szeretném, hogy meghallgass.
- Okés- ült le az ágyára.
- Tudom, hogy tudsz rólam és Sebről. Sajnálom, ami történt és az se mentség, hogy részeg voltam. Ennek nem így kellet volna történnie. Csak tudod iszonyú rosszul esett, hogy azon a héten nem is hívtál egyszer se csak Nicole körül forgott a világ. Akkor úgy éreztem már nincs értelme ezt a kapcsolatot folytatni- a kapcsolat szó kiejtése után szomorúan felnevettem. El akartam egy kicsit menekülni ebből a világból és ott akkor nagyon jó döntésnek bizonyult Seb társasága. Másnap tudtam csak meg, hogy te mindent láttál. De ha tényleg szeretsz, akkor miért nem léptél közbe? Megakadályozhattad volna ezt az egészet. És az is nagyon fájt, hogy nem érdekeltelek teljesen a múlthétig. Minden nap azt vártam, hogy hívsz vagy csak egy nyamvadt sms-t küldesz. Kezdtem úgy érezni, hogy ez csak egy álom volt és most végre felébredtem. Én, szeretlek, Lewis isten tudja mióta. Mindeddig féltem bevallani az érzéseimet, de most úgy döntöttem akkor is elmondom, ha ezek után már nem akarsz. Csak egy kérdésre válaszolj! Szeretsz még?- sírva fordultam felé.
Nem válaszolt csak nézett maga elé én pedig csak ott álltam előtte és halkan szipogtam.
- Szeretsz még?- újra rákérdeztem, de most kicsit hangosabban.
Továbbra se kaptam választ. Ezt nemnek vettem és elhagyni készültem a szobát. Még utoljára visszanéztem és becsuktam az ajtót. Most örültem, hogy nem volt messze a szobám. Zokogva rohantam be a szobába és eldőltem az ágyamon. Gondolhattam volna, hogy így már nem akar. Ezt is te rontottad el Lili. Pedig most lehetett volna egy normális kapcsolatod. Némán sírtam tovább nem foglalkozva semmivel se. Kopogásra lettem figyelmes, és ahogy felnéztem rájöttem, hogy már este van. Monaco éjszakai fényekben csillogott. A kopogás csak nem szűnt így kelletlenül oda ballagtam és kinyitottam.
- Te mit keresel itt? A szemembe akarod mondani, hogy vége?
- Nem- megfogta a kezem és beljebb tolt az ajtót pedig becsukta.
- Akkor mit akarsz?- próbáltam menekülni a közeléből, de erősen tartott.
- Beszélni veled- húzott közelebb.
- Az előbb még nem akartál- suttogtam.
http://www.youtube.com/watch?v=t1UkyqaTvWs
Nem válaszolt a kérdésemre csak megcsókolt. Először lágyan majd egyre szenvedélyesebben.
- Szeretlek mindennél jobban- a nyakam csókolgatta.
- Én is szeretlek.
Felkapott és az ágyamhoz vitt. Fölém hajolt és újra csókban forrtak össze. A keze már a felsőm alatt kalandozott és én se tétlenkedtem lehúztam róla pólóját. Végig simítottam az izmos hasán. Az övét kapcsoltam volna ki, amikor megfogta a kezeimet és egy pillanatra eltávolodott.
- Most én akarok irányítani- mosolygott ám.
Csókokkal halmozta el az egész testem. Egyre jobban kívántam, de ő még húzta az időt.
Egy szenvedélyes és szerelemmel teli éjszakát töltöttünk együtt.
