Sophie Smith, egy angol származású lány, aki családjával 3 éves korában Magyarországra költözik. A középiskolában jön össze cserediák barátjával Shawnnal. Vele nem minden úgy alakul, ahogy a lány szerette volna; szakításuk után Sophie menekül az eml...
Úgy néz ki, hogy a sors szeret velem, velünk játszadozni, és ezentúl, az én elgondolásom szerint, lesznek még ilyen CSODÁS, ismétlem, csodás pillanataink, szeretett ultimate biasommal, Jiminnel.
Hanyagul vágtam magam hanyatt az ágyamban, és próbálva minden zavaró tényezőt kitaszítani elmémből aludtam el.
Reggel, egy újabb V és Suga veszekedésre ébredtem.
Csak megráztam a fejemet, nagy nyöszörgések közepette, és kikászálódva a hívogató takaró alól, mentem be a fürdőszobámba, ahol valami vállalható külsőt próbáltam magamra ölteni.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Hamar felöltöztem, és nyitottam ki szobám ajtaját
-Jó reggelt, fiúk! -ásítottam, kezemet szám elé emelve
- Viszont! -vigyorog V, és idétlenül integetni kezd...aranyos
-Bár az lenne...-morgott Yoongi
-Baj van? -kérdeztem félénken
-Nem. -fordult sarkon a fiú, és beviharzott a szobájába
Értetlenül bámultan Tae-ra, aki csak legyintett erre, majd ma vele kezdtünk reggeli készítésbe.
Épp hogy csak végeztünk -ugyanis maga a takarítás több idő volt, mint a főzés-, ki is viharzott mindenki a birodalmából.
Az egész kis csapat helyet foglalt, és falatozni kezdett, hogy időben elkészülhessen az indulásra.
-Nam...lesz ma esélyem beszélni PD-Nimmel? -kérdeztem, mert a munka amit rám sózott...hogy szépen fejezzem ki magam, baromi sok
-A mai koncerthelyszín Osaka, úgyhogy nem, nem hiszem hogy jönne. -húzta a száját- De mindjárt rákérdezek!
-Fejezd be a reggelit, és majd csak utána! -utasítottam, és visszaült a székére
Elégedett vigyor telepedett ajkamra, majd mikor oldalra néztem, egy bámuló Jimint pillantottam meg.
Ennek meg mi baja van már megint...
Frusztrál...
Rövid időn belül mindenki befejezte a reggelizést, így NamJoon, ahogy ígérte felhívta nekem az igazgatót.
-Értem! Rendben átadom Neki, köszönjük! -hallgattam a beszélgetést
Lerakta a mobilt, a zsebébe csúsztatta, és egy mosolyt küldött felém.
