Mercy (Dave Franco Fanfiction)

Chapter Two

„Nem tudom, hogy meddig sírhattam, de egy idő után már csak szipogva szorítottam őt, miközben ő is szorított magához, én pedig úgy éreztem, hogy biztonságban vagyok és tényleg minden rendben lesz.

De ami ezek után történt, azt soha nem fogom elfelejteni..."

Öt perc után elengedett, de nem távolodott túlságosan el. Arca centikre volt az enyémtől, szemeim és ajkam között cikázott tekintete. Egyre közelebb hajolt hozzám, én pedig lehunytam a szemem.

-Istenem, kérlek, csókolj meg! Várjunk Elise, most szakítottál csak a barátoddal és amúgy is, ő a legjobb barátod! Ha megcsókolna, minden tönkre menne!

Milliméterekre volt arcunk egymástól én pedig vártam. Mikor azt hittem, hogy megcsókol csak egy szimpla orra puszit kaptam és rögtön kinyitottam a szemeimet, majd amolyan 'Ez mégis mi a fene volt?' tekintettel néztem rá.

-Mindig imádtad, ha megpusziltam az orrodat, nemde?-nevetett fel kínosan.

-De... Igen. -mosolyodtam el.

-Mit szeretnél csinálni, hogy jobb kedved legyen?

-Ölelni egy macit. Jó szorosan.

-Nos, macival nem szolgálhatok, de ha gondolod engem ölelhetsz-kacsintott, én pedig nevetve bele boxoltam a vállába.

-Beszélgessünk.

-Miről?

-Bármiről.

-Rendben. De nincs kedved felmenni és befeküdni az ágyba? Tudod, ott kicsit kényelmesebb lenne...

-Ejnye, David! A legjobb barátodat is ágyba vinnéd? -nevettem ismét el magam.

-Egy ilyen nőt soha nem hagynék ki. -csibészes mosolyra húzta ajkát én pedig annyira elpirultam, hogy úgy nézhettem ki, mint egy paradicsom. - Na gyere, hercegnő!

-Nem akarok. Olyan kényelmes itt. -amint kimondtam még jobban bebújtam a takaróm alá.

-Tudod, hogyha nem jössz magadtól, akkor felviszlek.

-Nem tennéd meg. -forgattam szemeimet.

-Biztos vagy benne?

-Igen. -amint elhagyta ez a szó a számat, ő felkelt, kikapcsolta a tévét, lekapta rólam a takarót, majd karjaiba vett és elindult felfelé.

-Dave! Azonnal tegyél le!

-Nem! Mert ha rajtad múlna, akkor ott aludnál, ahol letettelek. -szúrós szemekkel néztem rá, de ő csak mosolygott.

Mikor felértünk a szobájába letett az ágyra, oda ment a szekrényhez és kivett pár ruhadarabot.

-Kaphatok én is valamit? Vagy lemehetsz a bőröndömért is. Tudod én is szeretnék lezuhanyozni...

-Ha a szokásos ruhákat adom a szekrényemből az jó lesz?

-Persze.

Kivette a szekrényből azt a pólót, amire egy közös képünk van nyomtatva, majd kaptam tőle egy boxert is.

-Köszönöm. -megindultam a fürdőszoba felé, amikor beértem letettem a ruhákat és kivettem egy törülközőt. A tükör elé álltam, de bár ne tettem volna! Mikor megláttam könnyáztatta arcomat, fáradt barna szemeimet és kócos barna hajamat elszörnyedtem. Hogy nézhetek ki ennyire rosszul? Persze gondoltam, hogy nem úgy fogok kinézni, mint egy szépségkirálynő, de azt sem gondoltam volna, hogy ennyire vészes a helyzet. Kellet egy kis idő, mire észhez térjek eme sokk után, de mikor megtörtént lemostam elfolyt sminkemet majd vetkőzni kezdtem. Már csak a fehérnemű volt rajtam amikor Dave benyitott én pedig azonnal próbáltam eltakarni magam a kezeimmel.