„David szó nélkül felállt, majd lehajolt és felemelt engem. Elindultunk fel a szobába, míg a többiek a háttérbe fütyültek és mondtak pár dolgot, de erre nem figyeltem. Úgy éreztem, hogy hirtelen kijózanodtam. Ugye nem akarja, hogy lefeküdjek vele?"
A szobába tartó út most még rövidebb volt, mint szokott lenni. Biztos nem fog annyira fájni... Vigyázni fog rád... Jobb esetbe...
Gondolatmenetem közben megéreztem, hogy hátam a puha ággyal érintkezik. Rá emeltem tekintetem az ágy mellett álló férfira, aki pár lépést hátralépett és levette a pólóját, zokniját és nadrágját. Ott állt előttem egy szál fekete boxerban. Fölém mászott, közben pedig végig egymás szemébe néztünk. Nagyot nyeltem majd megszólaltam.
-Kérlek, csak essünk túl rajta gyorsan. – néztem rá már-már könyörgő tekintettel. Nem mondott semmit, csak lehajolt és adott egy puszit az orromra. Értetlenül néztem rá, mire elmosolyodott.
-Nem fogok veled olyat tenni, amit holnap reggel megbánnál, vagy egyáltalán nem is akarsz. – suttogta – De ez nem azt jelenti, hogy nem csókolnálak meg újra. – nézett ajkaimra, majd a szemembe és közelebb hajolt – Szabad?
Bólintottam. A fenébe is! Egy csók még semmi! Holnapra úgyis mindent elfelejtünk. Legrosszabb esetbe nem fogunk egymáshoz szólni, mert halál ciki lesz.
Lassan ajkaimhoz hajolt, és megcsókolt. Óvatoson volt, mintha bármelyik pillanatban össze törhetnék, én pedig visszacsókoltam. Ez a csók nem olyan volt, mint az előbbi, ebben érzelem is volt. Féltés. Vágy. Törődés. Mikor elváltak ajkaink, a szemeimbe nézett. Nem mondtunk semmit, csak elvesztünk egymás szemeiben. Percek teltek el, majd Dave leszállt rólam és elindult a fürdőszobába.
Úgy döntöttem, hogy ma nem fogok zuhanyozni még egyszer, ezért átöltöztem a pizsamámba, ami David pólójából és egy bugyiból állt. Kivettem a bőröndömből a sminklemosó kendőmet és egy tükröt és eltávolítottam az arcomon lévő sminket. Ezek után össze fogtam a hajamat és befeküdtem a takaró alá. Nem tudom, hogy az ágytársam meddig zuhanyozott, ugyanis amint be takartam magamat, perceken belül el is aludtam.
Dave szemszöge:
Megtettem. Megcsókoltam. Nem hiszem el, hogy nem bírtam ellenállni. Annyi éven keresztül sikerült, most pedig mindent elrontottam.
Elzártam a vizet és kiléptem a zuhanykabinból. Miután megtörülköztem felvettem a tiszta alsómat és óvatosan kimentem a fürdőszobából. Elise nyugodtan aludt az ágyában. Mielőtt csatlakoztam volna hozzá lekapcsoltam a villanyt.
Végre én is befeküdtem a puha ágyba, de még nem tudtam álomba merülni. Hallgattam a mellettem lévő lány egyenletes szuszogását. Remélem volt annyira részeg, hogy elfelejti holnapra a csókot.
Hirtelen ötlettől vezérelve az oldalamra fordultam és bebújtam Eli takarója alá, majd magamhoz öleltem és úgy vártam, hogy elaludjak, ami be is következett perceken belül.
***Másnap reggel***
Elise szemszöge:
Melegem volt és fájt a fejem. Hurrá, ez a legjobb reggeli kombináció, amire ébredni lehet! Lassan kinyitottam a szemem és Dave arcával találtam szembe magam, ami vészesen közel volt.
Nem csoda, hogy melegem volt, ugyanis szinte rám volt tekeredve. Most már tudom, hogy mit érezhetett a plüss nyuszim annyi éven keresztül...
Megpróbáltam óvatosan kimászni szorosan tartó karjai közül, de lehetetlenség volt, így elfogadtam a sorsomat és szuggerálni kezdtem az arcát, hátha felébred.
YOU ARE READING
Mercy (Dave Franco Fanfiction)
Fanfiction„Tíz év van köztünk. Ő harmincegy én huszonegy. Azonban ő kinéz huszonötnek én pedig harmincnak. Legjobb barátok voltunk. Akkor miért történt mindez? Ezen gondolkodtam, míg végül megkérdeztem; -Miért pont én? Nem vagyok szép és nincs jó alakom. Mind...