A sztár és én

A felkérés

           

/ Laura /

Egy átlagos nap. Reggel amikor beléptem a terembe egy papírgalacsin talált el.
- Bocsi Lucy! - mondta Henry.
- Laura. - javítottam ki.
- Felőlem akár Lili is lehetsz. - mindegy legalább rajtam kívül az L betüt is eltalálta. Óra kezdetéig háromszor találtak el. Becsengetéskor a tanár megkérdezte ki akar felelni. Természetesen csak én jelentkeztem.
- Stréber! - mondta egyszerre az osztály.
- Nos Laura az a helyzet, hogy neked van annyi jegyed, hogy letudlak zárni - lenézett a naplóba - akár jövőre is ötössel. Szóval valaki más? Mondjuk Henry?
- De tanár úr én nem jelentkeztem. - háborodott fel.
- Nem baj javítanod kell. - mondta a tanár.
- Nem lehetne mégis Lizi? - próbálkozott.
- Nem! Gyere gyorsan túl leszel rajta.
10 perc szenvedés után kegyelem kettest kapott. Matekon dolgozatot írtunk Emily foglalta el a mellettem lévő helyet. Mindent rólam másolt. Remélem azért a nevemet nem.  A többi óra is eltelt én pedig rohantam a buszhoz, hogy odaérjek az edzésre. Sikerült késés nélkül odaérnem. Átöltözés után bementem a terembe ahol az edzőm már várt rám.
- Szia! Milyen napod volt? - kérdezte Rose Nolan az edzőm. Fekete haja mindig kontyba van és ettől szigorúan néz ki. De amúgy nagyon kedves és laza.
- Szia! Csak a szokásos. - és elmeséltem a napomat.
- Remélem az felvidít, hogy van egy jó hírem. - mosolygott.
- Szeretem a jó híreket. Mi? - kíváncsiskodtam.
- Tudod ki Benjamin Scott? - kérdezte.
- Ö... nem. Színész? - próbálkoztam.
- Nem. Ő egy énekes. - mondta.
- És ez azért fontos, mert...?
- A férjem a menedzsere és Ben új klipjéhez egy balett táncost keres és én téged ajánlottalak. - mesélte.
- Tényleg? Köszönöm! - ugrottam a nyakába.
- És mingyárt itt lesznek, hogy megnézzenek. Szóval gyorsan melegíts be. Rose kiment a zenéért, mert a kocsiba hagyta. Kinyílt az ajtó és egy idegen lépett be rajta. Biztos ő Benjamin Scott.
- Szia! - köszöntem és már csináltam is tovább a feladatot.
- Helló! - nézett rám furán.
- Ó bocsi! - oda mentem és kinyújtottam a kezem. - Laura Hill. - mutatkoztam be.
- Ben. - rázta meg.
- Akkor ha nem zavar én most folytatom. - közöltem.
- Oké. - leült a padra és nézte amit csinálok. Egy idő után elővette a telefonját és elkezdte nyomkodni. Az edzömmel együtt Thomas, a férje is bejött.
- Sziasztok! - köszönt.
- Szia! - köszöntünk egyszerre Bennel.
- Laura kész vagy? - kérdezte Rose mire én csak bólintottam. - akkor kezdhetjük. - erre még Benjamin is eltette a telefonját és figyelt.
Egy pár perces kis gyakorlatot adtam elő. A végén Rose tapsolt, Thomas megkérdezte Bentől, hogy mit gondol.
- Én úgy se értek ehhez. - vonta meg a vállát.
- Én viszont igen és Laura a legjobb. - mondta az edzőm.
- Felőlem. De vannak szabályok. - nézett rám - Kapsz most egy autogramot és utánna nem nyagatsz vele többet. Nem ugrasz a nyakamba. És nem hozod próbára a barátnőidet.
- Rendben. - egyeztem bele.
- Oké akkor holnap kezdünk.