Nem tudom, meddig bírom ezt.
"Miért ide ülsz?" - vakkantod, mintha kutyához szólnál.
A barátod véd meg.
Akin szintén nem igazodom ki.
Kedves, jót beszélgetünk,
mégis kihagy mellettem egy üres helyet, mintha fertőző lennék.
Bár, a hangulatom lehet, az.
Két órával később keresed a társaságom.
Szándékosan ülsz mellém?
A lány mellé, ki "legalább eltakarlak, a tanár elől, hogy telefonozhass órán"?
Erre biztosan jó vagyok.
De csak erre.
♡
Milyen hangosan kell ordítanom ahhoz, hogy végre valaki észrevegye?
Segítség - mert nem bírom tovább.
Lehetsz te igyszer ilyen, másszor olyan hangulatban,
én egyedül fáradtságot érzek már.
Valaki
segítsen!
YOU ARE READING
Üzenem neked: fáj ☯ 62
Non-Fiction♡c r u s h i s s u e s♡ "mert te tetted fájóvá minden napjaimat" Azt akarom, ők is... hogy mindenki megtudja, milyen ember vagy valójában. Mit tettél velem igazából? @fuck_hemmings; 2016
