E

34 4 5
                                    

"Egy újabb nap,

s változni lászik mindaz,

miben hittem.

Te keresel, te írsz,

unalmas órában te hívsz.

Más telefonjáról teszed,

a sajátodéról nem mered?

Félsz, hogy nem írok vissza,

ignorállak?

Szorult belém annyi emberség,

hogy válaszoljak.

Másnap, elfakult életem színeivel

a helyzet változatlan.

Keresel. Írsz. Hívsz.

Csak most én vagyok,

kit hagynak hideget érezni,

az érdektelenségben megfagyok.

És szeretem ezt, szeretem

élvezni." - mondta a lány, és gunyorosan elmosolyodott.

Üzenem neked: fáj ☯ 62Where stories live. Discover now