7. Chloé ~ Men Crossfire.

1.1K 50 9
                                    

Bordeux felé repülve azon gondolkodtam mi lesz vajon oda kint, itthon meg úgy általánosságban. Július 2.-án Dominikkal koncertre megyünk így addigra biztosan itthon kell lennem.
Ádám már nagyon vár odakint, ezt biztosan tudom, hiszen napi szinten beszéltünk, viszont együtt 'élni' szinte Balázzsal és minden nap látni..

•••

Ahogy landolt a gépem a szállodába vitettem magamat, ahol Ádám tárt karokkal várt meg persze Balázs is. A csipkelődése csak olaj volt a tűzre. Nem értem minek csinálta.
Mivel fáradt voltam így hamar elvonultam a szobámba és inkább sorozatokat néztem.

•••

Nyertünk! Megvertük az Osztrákokat! Ádám betalált kapuba és gólt lőtt! Elképersztően büszke voltam a csapatra és Ádira is! Hiszen megérdemelt. Ahogy a szurkolók ölelték és éljenezték.. azért a pillanatért megérte Bordeux-ban lenni.
Sírt. Úgy sírt, mint egy kislány. Annyira megható volt, hogy én is a könnyeimmel küszködtem, tudtam mit érez, hogy min ment át az idáig vezető úton.

A meccs után az öltözőknél találkoztunk viszont, ahol a nyakába vetettem magamat. Az érzelmek hatására még meg is csókoltuk egymást, ami talán engem döbbentett meg a legjobban.
Persze Balázs ezt a pillanatot is megzavarta. Eldöntöttem, hogy beszélni fogok vele. Most már elegem van a viselkedéséből.
Az esti partira természtesen átöltöztem, épp az ajtómon mentem ki amikor megláttam a folyósón Balázst. Tudtam, itt az alkalom.

-Balázs- szóltam oda mire kérdő tekintettel fordult felém.
-Mond- támaszkodott a falnak.
-Miért vagy állandóan ilyen velem? Minek szólogatsz be?- szegezem neki kertelés nélkül a kérdéseimet.
-Még kérdezed?- nevet fel- Nem elég, hogy megdugatod magadat Szalával most még a barátnőjét is játszod!- neveti el magát cinikusan- Bezzeg velem sosem jártál volna hivatalosan, mindenki előtt.. Ádikával persze, hogy igen. Ádikára csimpazkodva csókolod a stadion közepén. Tudod anno azt hittem, hogy végre egy normális, rendes lányba szerettem bele, de bebizonyítottad, hogy nem vagy különb, mint Linda volt..- vágja hozzám. A szavai fájnak. Teljesen lesokkol, de hamar össze tudom szedni magamat.
-Te meg miről beszélsz? Én voltam az akit a legjobb barátod megfenyegetet és téged akartalak védeni! Mert azt hittem, hogy ami köztünk volt nem akarod, hogy kiderüljön, hogy nem akarsz botrányt. És akármennyire is irtóztam a gondolattól, hogy lefeküdjek mással, aki nem te vagy megtettem. Miattad! Mégis én voltam az aki megszégyenült te meg ugyan olyan jóban maradtál Ádámmal!- a könnyeimmel küszködöm a móndandom végére.
-Ugyan már Chloé te ahelyett, hogy szóltál volna nekem, de ha bennem nem is bíztál meg annyira akkor a nagybátyádnak, hogy Ádám mit tett.. te.. te helyette magad intézted a dolgokat és lefeküdtél vele! Ha szerettél volna nem tetted volna meg! De lemerem fogadni, hogy még élvezted is és most vele vagy!
-Tudod mit? Rohadj meg!- siettek el tőle. A liftbe beszállva első útam a tetőre vezet. Az eget kémlelem és azon gondolkodom, hogy jutottam el idáig?! Balázsnak van amiben igaza van. Valóban szólnom kellett volna neki, ahelyett amit tettem. Nem volt ésszerű döntés részemről, de csak őt akartam védeni.
-Remélem nem akarsz leugrani- szólal meg az ismerős hang mögöttem.
-Érdekelne?- jegyzem meg cinikusan.
-Nem tenne jót a népszerűségemnek, ha az ex szövetségi kapitány unokahúga a csapat kapitány miatt követ el öngyilkosságot- próbál poénkodni.
-Nem vagy vicces Dzsudzsák!- tájékoztatóm.
-Ez valóban nem volt az- süti le a szemeit- Tudod.. talán akkor meg kellet volna hallgatnom téged, vagy egyből szétverni Ádámot, de egyiket sem tettem. Helyette homokba dugtam a fejemet és azon siránkoztam, hogy újra elbántak velem.. alkalmi lányokat pedig minden egyes ujjamra találok legalább tízet.. -magyarázza.
-Akkor nincs senkid?- lepődök meg.
-Mármint komoly? Vagy alakulóban? Olyan, mint te? Nincs.- jelenti ki egyértelműen.
-Sajnálom- bánkódok most én- Nem kellett volna a magam fejem után mennem, hanem szólni neked. Vagy másképp elintézni.- vallom be a hibámat.
-Elszúrtuk- lép közelebb- de attól még fontos vagy nekem és vissza veszek- igéri meg.
-Én pedig.. fel.. normális leszek veled!- majdnem bevallottam neki, hogy az egész Ádámos dolog csak egy terv! Én hülye!
-Legyen így- lép közelebb- Remélem ezért nem vágsz pofán! -a lehető legközelebb hajol az ajkaimhoz és lágyan kezdi ízlelgetni, egyre inkább rákapunk egymásra és vadabbá válik a csók, a végén egymás ajkait tépjük, keze a derekamon és a hátamon, én pedig a nyakát karolom.
Levegő hiányban válunk el egymástól és zavartan nézünk egymás szemébe.
-Én.. megyek- siet el zavartan.
Levegő után kapkodok, a légzésem rendezetlen, a szívem örült tempóban zakatol. Mégis mi volt ez az egész az imént?
Rendezem a ruhát magamon és a szájfényemet, mikor megnyugodtam csak akkor indulok le a halban, ahol már Ádám vár rám.

Egy helyi pub-ba megyünk. Szalai szokásától eltérően nem iszik sokat, Nagy Ádit viszont elvesztettük úgy fél órája és el is aludt. Kádár és Kleinheisler egymással beszélget és lazán iszogatnak. Guzmics és Gyurcsó viszont holt részegre itta magát, Nikolics facetime-ol a feleségével az egyik sarokban, a többiek itt-ott. Ám már percek óta a pult előtti hármas köti le a figyelmem. Dzsudzsák, Priskin és Böde. Folyamatosan ittak a pincérnő meg nem győzte szolgáltatni nekik a piát, bár készségesen tette  amivel nem értettem egyet. Így a pulthoz mentem, csak a fiúkéval ellentétes oldalra és franciául szólok a pincérnőhöz. Mivel ötéves koromig ez volt az egyik anyanyelvem így meglepődik mikor akcentus nélkül szólok hozzá.
-Már megbocsáss, de mi lenne, ha nem itatnád tovább azt a hármat!- bökök a srácok felé.
-Kevesebb lenne a borravalóm- vágja rá.
-Mi lenne, ha most kizárnád a pénzt?- ráncolom a homlokom.
-Mi lenne, ha nem szólnál bele?
-Mi lenne, ha.. áh hagyd a fenébe- csapok az asztalra ekko jelenik meg mögöttem Ádám.
Végül együttes erővel sikerül az össze srácot össze szednünk és egymást támogatva indulunk vissza a szállodába. Mi ketten Nagy Ádit fogjuk közre.

•••

Elásom magamat! Ezzel a gondolattal keltem fel reggel.
Tegnap a meccs után Ádámot csókolom, a tetőn az ex akármimet Balázst, éjjel pedig gondolkodás nélkül lepedő aktobatikázom Szalaival aki tönkre tette a Bazsival való 'kapcsolatomat' mégis mi a fene ütött belém? Arról meg ne is beszéljünk, hogy Magyarországon Dominik várja a hazatérésem. Szerintem tényleg megyek és elásom magamat!
Gyorsan kikelek az ágyból és a fürdőbe sietek, ahol lezuhanyzom.

A következő állomásunk Marseille lesz, ami tengerparti város én pedig soat jártam anno a Francia Riviéra városait Anettal és Francois-al

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

A következő állomásunk Marseille lesz, ami tengerparti város én pedig soat jártam anno a Francia Riviéra városait Anettal és Francois-al.
Egy egyszerű fehér jumpert veszek magamra, a hajamat szabadon hagyom a cuccaim össze szedem és késznek nyílvánitom magamat. Ahogy kilépek a fürdőből boldogan tapasztalom, hogy Ádám már nem tartozkodik a szobában. Gondolom rájött, hogy ma tovább állnak.
Az órámra pillantok és örömteljesen nyugtázom miszerint még van három órám a gépem indulásáig. Sietősen pakolok a bőröndömbe, amit magam után húzva hagyom hátra a szobát.

•••

Közvetlen Bordeux-Marseille járattal röpke egy óra alatt átrepültem a Riviérára.
A srácok busza csak este ér ide, egy szállodában leszünk megint. A szobám már elfoglaltam.
Mivel az idő kellemes a teraszra ülök az egyik magazinnal a kezemben amit a reptéren vettem, a minibárból pedig egy tonikot is kivettem így élvezem a nyugalmat és a napsütést. Minden nekem kedvez.

Órákkal és három magazinnal később már untam magamat. Nem tudtam mit csináljak így a lapotopot kivettem a bőröndből és feltöltöttem a facebook oldalamra egy képet amit még a repülő ablakából készítettem. 'Marseille🏖💕' címen.

•••

-Ideje volt..- forgatom meg a szememet, ahogy a focisták belépnek a halba. Mind fáradtnak és nyügösnek tünnek.
-Nem mindneki repkedhet- jegyzi meg Nagy Ádi.
-Ezt betudom annak, hogy nem pihented ki magad másnaposkám- vigyorgok rá.
-Inkább aznapos- húzza meg a vizes flakont.
-Szia- köszön egyszerre a belépő Balázs és Ádám.
-Balázs- biccentem. Ádámhoz lépek, hogy adjak egy puszit az arcára, de ő helyette megcsókol. Ott. Mindenki előtt.
Nem tudok mást tenni, vissza csókolok. Mikor ajkaink elválnak Balázs szúrós pillantásával találom szembe magamat.
Csúcs! Ezt jól megcsináltam..

Sziasztok Drágaságok!
Íme itt is lenne a soron következő rész! ☺️
Véleményeiteket szívesen fogadom. A következő rész még nem tudom mikor fog érkezni! 😌
Szép estét nektek!💓

Dárdai FC. {Befejezett}Onde histórias criam vida. Descubra agora