"-Mondjátok már!-Alig bírtam kivárni,hogy mi lehet az a nagy gond amit nem tudnak megoldani és ilyen nehezen akarják elmondani nekem."
-Nagyon sajnáljuk kicsikém, hogy eddig nem mondtuk el neked. Úgy gondoltuk, hogy még ráér.-Még az ütő is megállt bennem. Hogy mivan? Hogy értik ezt? Mi az, hogy úgy gondolták, hogy még ráér...mi?-De sajnos eljött az idő, hogy elmonjuk neked,hogy.....-Itt egy pici szünetet tartottak és sóhajtottak egyet, majd folytatták.-Hogy anyunak egy hónapja maradt, ugyanis rákos lett.
Mikor ezt az utolsó szót kimondta az apám hirtelen nem tudtam mit kéne tennem. Elkezdtem sírni. Felrohantam a szobámba és becsaptam magam mögött az ajtót és bebújtam az ágyba. Összeguborodtam és csak zokogtam. Anyáék utánam jöttek és bekopogtak hozzám.
-Hadjatok magamra.-Mondtam nekik pityeregve.
-De szívem. Kérlek engedd, hogy bemenjünk hozzád. Beszéljük meg.
-Nincs mit megbeszélnünk. Eleget hallottam. Majd később kimegyek. Addig is menjetek el. Kérlek titeket.
-Rendben kicsim.-Hallottam anyu hangján, hogy nagyon kivan ez az egész miatt.De ezzel most nem tudtam foglalkozni. Csak arra tudtam gondolni, hogy egyetlen egy hónapja maradt és itt hagy engem és aput is. Szörnyű érzés. Nem elég, hogy már a nagyiék sincsenek velünk..most még anyu is. Miért történik ez velem?
***
Miután fogjuk rá, hogy lenyugodtam..Fogtam magam és kinyitottam az ajtót majd lesétáltam a nappaliba és láttam, hogy anyuék engem néznek. Valószínű, hogy még látszott az, hogy sírtam. De szerintem ez most természetes volt ebben a helyzetben.
Anyu és apu közé leültem a kanapéra és ők szorosan magukhoz öleltek.
Hallottam ahogy anya azt mondja halkan, hogy: ,Ne aggódj. Nem lesz semmi baj. Fel a fejjel. Én még akkor is melletted leszek lélekben, miután elmentem.'
Amikor ezt kimondta megint bekönnyeztem, de már annyira kisírtam magam, hogy mostmár nem tudtam előttük is mégegyszer sírni.
-Rossz érzés, és rohadtul nem akarom, hogy elmenj. De! Mindent megfogok tenni, hogy ez az 1 hónap a legszebb 1 hónap legyen számodra/számunkra.
Ezen mindketten elmosolyodtak és mégjobban magukhoz öleltek és fogalmam sincs, hogy-hogy, de így aludtunk el. Együtt.
Ha tetszett nyomj egy vote-ot!😉😘
KAMU SEDANG MEMBACA
Jókislányból rosszkislány
Romansa"-Egy átlagos napnak indult, de mikor haza értem a suliból minden a feje tetejére állt és innentől kezdve soha többé nem volt semmi olyan mint régen." Tarts velem és megtudod miken megy keresztül nap mint nap Amanda Ross.
