Szerelem.net/Befejezett/

Beleszerettem!

Közelebb hajolt, majd megcsókolt. Ha úgy nézem ennek kellett volna a legszebb csókommal lennie. Az első fiú aki megcsókolt. S mégsem. Nem éreztem semmit, nem öntötte el testem a forróság, nem lángolok, nem érzem magam a felhők felett. S mi a legrosszabb benne? Hogy csak Rosy-ra tudok gondolni. Az ajkra, hogy milyen puha. Be kell valljam neked Nata a te ajkad érdes nekem. Nyelved csak úgy vergődik akár egy partra vetett hal. Nem táncoltatod, nem tudod. Ha velem akarsz, csókolózni akkor gyakorolj, ennek csak az a hátulütője, hogy én vagyok a barátnőd. - gondoltam magamban ezeket a dolgokat, miközben csókolóztunk, majd elemeltem ajkaim az övétől (mára ennyi elég volt) s fejem vállára hajtottam, megöltem.

- Szeretlek Bru. - mondta suttogva.

Nem válaszoltam rá. Nem vagyok képes válaszolni rá, mert nem szeretem.

- Most mennem kell. Holnap láthatlak? - kérdezte.

- Nem tudom, hogy holnap hogy alakulnak a dolgok, majd irok. Oké?

- Igen, Szeretlek. - mondta majd várt pár pillanatig, hátha válaszolok rá, majd amikor felfogta, hogy nem fogom mondani akkor elindult mi a szobámból. Én felkeltem s elindultam utána. - Hagyd csak! Kitalálok.

- Rendben van, vigyázz magadra.

-Te is.

- Szeretlek, szia.

- Szia.

Huh, nem is volt olyan rossz amint amire számítottam. Sőt! Talán hiányzik kicsit. Megfogom tudni szeretne, csak egy kis idő kell hozzá.

Telefonom kijelzője felvillan. Valaki irt.

Rosy: Szia.

Én: Szia, mizu?

Rosy: Nem sok, csak hiányoztál már... Hogy ment?

Én: Egész jól bár szörnyen csókol.

Rosy: Komolyan?

Én: Igen. El sem tudod képzelni. Azt vártam mikor lesz vége. De majd belejön. Amugy hiányzik picit.

Rosy: Az biztos, hogy nem veled van a hiba. Mert te..

Én: Igen, mondtad már.

Rosy: Az én csókomnál mit éreztél? Nem id szereted! Hogy hiányozhat?

Én: Tudnám szeretni és fogom is.

Rosy: Egy kérdésre még mindig nem válaszoltál.De a szerelmet nem lehet erőltetni. Csak jön és Bumm. Váratlan érzéseket kelt. Felemel majd leránt, újra s újra. Vágysz arra hogy halld a hangját, hogy írnom neked. Vágy egy sima sziára, hogy tudd hogy a közeledben van. Hogy egy pillanati mosoly kapjon el amikor megpillantod.

Én: Kétlem, hogy ez lenne a szerelem. Mert ha ez akkor hatalmas problémám van... A te csókod.. Nem tudom..

Rosy: Milyen probléma?... Ne kamuzz... Tudom, hogy tudod...

Karma üzent neked.

Karma: Ez nagyon komoly? Úristen! *-* Te és Nataniel! El sem hiszem!

Én: Nyugi..

Karma: Mi volt Rosy-val?

Csak nem mondhatom el Nata egyik legjobb barátjának, aki mellesleg az én barátnőm is hogy szerelmes vagyok minden bizonnyal. Mondjuk mi. Bele szerettem egy lányba, és ez megrémiszt. Minden passzol amit mondott. Akarom higy írjon, akarom a hangját, a csókját az érintését, a pillangókat a hasamba. A közelemben akarom tudni, vele lenni, köszönni neki. Beleszerettem egy lányba. Beleszerettem Rosy-ba. De! De.. Nata segíteni fog.

Én: Semmi. Ittunk, aztán nem éreztem jól magam és haza jöttem.

Karma: Aha...