Szerelem.net/Befejezett/

Hazudtál!

Amikor végeztem, adtam neki száraz ruhát. Majd kapott egy telefon hívást, amire rögtön ugort és még csak rám sem nézett és elment.

Ezt nagyon nem értem. De szerintem nem is fogom megérteni. Csak így faképnél hagy.

Nata nem sokkal Rosy távozása után megérkezett. Kettőjük közt alig telt el 15 perc. Én csak álltam a szoba közepén csurom vizesen.

- Hát te meg? Cső törés van, vagy mi? - lépett hozzám Nata, majd nyomott egy puszit a homlokomra.

- Semmi, csak.. Csak engedtem magamnak vizet, meg csúsztam és ruhástól belestem a kádba.

- Úristen nem lett semmi bajod? Jól vagy? Nem fáj semmid? - k3rdezte aggódva.

- Nem, felöltözők, és mehetünk is. Addig várj meg kint.

- Jaj már a barátnőm vagy. Muszáj?

- Igen muszáj! - förmedtem rá, majd ki löktem az ajtón.

Felkaptam gyorsan valami, ruhát, nem nagyon érdekelt hogy csinos legyek.

- Visszajöhetsz. - Kiabáltam Natanak.

- Uhhh, de csinos ma valaki!

- Ne cikizz, jó?

- Nem cikizlek, sőt! - lépett hozzám majd a csípőmnél fogva magához húzott.

- Sőt mi? - néztem a szemébe.

- Lehet maradnunk kellene, nem gondolod?

- Nem. - Bújtam ki a karjai közül.- mehetünk?

- Menjünk. - fogta meg a kezem majd elindultunk, kifelé.

- Sziasztok. - köszönt anyum, füli érő mosollyal. Csak ráztam a fejem.

Nata, nem valami izgalmas srác. Nagy részben nem is beszélgettünk. Próbáltam szóra bírni, kommunikációt létesíteni vele, de nem nagyon nyitott.

Végül egy játszótéren kötöttünk ki, valahol nem messze az iskolámtól. Ültünk egy darabig, átkarolt, próbált meg csókolni, de nem hagytam. Folyton csak ő jár a fejemben. Itt van bent, és nem tudok szabadulni tőle.

Nataniel megint megpróbált megcsókolni, de amikor elhajtottam a fejem, s inkább megöleltem helyette, akkor hirtelen megláttam őt! Őt, ahogy más kezét fogta, ahogy megcsókolt egy másik lányt.

Éreztem, hogy könnyek lepik el a szemem, de gyorsan letöröltem. Rosy és egy másik lány. Biztos a barátnője. De nekem azt mondta, hogy nincs senkije. Akkor most ez, hogy van?

- Jól vagy? - kérdezte Nata.

- Nem. - feleltem. - Menjünk haza.

- Mi történt?

- Csak menjünk haza.

Kb egy fél óra múlva haza is értünk. Nata a szobámban én pedig, be zárkóztam a mosdóba és csak sírni tudok.

Rosy Black üzenetek

Elérhető

Én: Szia. Miért rohantál el úgy ma?

Rosy: Sziaa.

Nem rohantam el..Vagyis de, siettem

Én: És szabad tudnom, hogy hova vagy az titok?

Rosy: Titok

Én: Amugy akartam kerdezni valamit mert már nem emlékszem rá, de van valakid?

Rosy: Nem,nincs senkim.

Én: Jah.. Ok.

Képzeld ma Nata elvitt randizni, és láttalak.. Egy csajjal.

Akit csókolgattál, fogtad a kezét, ölelgetted.

Most akkor ez mi? Miért hazudsz?

Rosy: Nem tudtam hogy mondjam el.

Én: Akkor ez most hogy van?

Szórakozol velem?

Rosy: Te is megcsókoltál engem pedig ott van Nata. Tudod, szivi. Ahogy te,én is úgy

Én: Ahogy én? Kamuztál az elejétől fogva? Biztos vagyok benne. Tudod mit hagyj békén. Én nem akartam ezt, nem akartam beléd szeretni! Nem akartam semmit! De neked jönnöd kellett és mindent összezavartál bennem, és még ez is. Hát gratulálok!

Rosy: Szeretlek.

Én: Szia...

Rosy üzent neked.

Csak úgy záporoznak a könnyek a szeméből! Hogy tudta ezt tenni? Miért hazudott mind végig?

Nem érdekel! Kimentem a mosdóból, majd Natanak estem. Megcsókoltam, majd levette a felsőmet, utána sajátját is, és hanyatt döntött az ágyon.

- Bru! Sajnálom! Meg tudo... - Rosy állt a szobám ajtajában, kikerekedett szemekkel.

Csak annyit láttam, hogy nekiállt sírni. Majd kirohant a szobából.