They are around us (régi, másik könyvben átírás folyamatban)

Ijesztő (1.évad 2.rész)

Ott feküdtünk az ágyon. Egy ideig egymás szemébe bámoltunk, majd én erőt vettem magamon és ellöktem magamtól (egész le az ágyról).

-Mi van veled? - kérdeztem tőle kétségbeesetten. - És most nem jöhetsz azzal, hogy tartasz a vértől!

Ugyanolyan komoran nézett, mint eddig. Nem tudom, hogy mi van vele. Felállt és leült az ágyra, majd rám nézett és elmosolyodott.

-Nem értem, hogy Joshnak mi tetszik benned... Kár, hogy egy ilyen testben kell leélnem életem hátralévő részét, de... akkor legalább kiélvezhetném, nem igaz? - kérdezte, majd egyre közelebb jött hozzám. Végig simította az arcomat.

-Hogy érted, hogy Josh? Miért egyes számban beszélsz? És mié- -kérdezgettem tőle végül lefogta a számat.

-Sss! Ne tegyél fel ennyi kérdést. Inkább szórakozzunk. - mondta és a nyakamhoz hajolt.

Lefogta a kezeimet is, a számat is, nem tudtam már mivel ellenkezni ellene. Nem tudtam mit akar velem csinálni, de egy biztos: nagyon megijesztett. A félelem annyira eluralkodott rajtam, hogy már egy könnycsepp hullt le az arcomon, ami a kezéhez ért. Felnézett rám. A szeme visszaváltozott a régivé és odahajolt a könnycsepphez és lenyalta (?) az arcomról. Végül elengedett. Próbált vígaszképpen átölelni, de én eltaszítottam magamtól.

-Sajnálom... Ha gondolod maradj itt, majd pedig ha menni akarsz, akkor menj. - mondta és kilépett az ajtón.

Egy kis ideig még gondolkoztam az ágyán, majd felálltam és a nappaliba mentem. Ott volt minden új személy (kivéve Josh), akiket nem nagyon ismertem, de leültem az egyik egyszemélyes kanpéra és hallgattam, hogy milyen jól elvannak. Steven odajött hozzám.

-Történt valami? -kérdezte.

-A-a. - ráztam meg a fejemet válasszképp.

-Biztos?

-Aha. - bólintottam.

-Nem vagy most valami bőszavú. - mondta.

-Aha. - ismét bólintottam.

Látszott rajta, hogy szegény már kivan tőlem. Ettől a gondoladtól elkezdtem nevetni. A lány,akit azt hiszem Tinának hívtak a nevetésemre odajött hozzánk. Egy szép szőke hajú, zöld szemű körülbelül 21 évesnek kinéző nő volt.

-Mi van itt? A fiatalok miféle jóságokról beszélnek itt? - kérdezte Tina.

-Jaj, ne Tina...Ne mondd, hogy megint alkoholt ittál. - mondta Steven.

-Á, dehogy. Csupán tudod nagyon jól érzem magam ezért vagyok ilyen vörös. - mondta kifogásnak.

-Akkor miért imbolyogsz? - kérdezte Steven gyanakodva.

-Mert.....Mert miért ne? - mondta mosolyogva.

-...Erre inkább nem mondok semmit...- mondta Steven. Én erre csak nevettem.

-Hé, Rose. Mondd meg nekem őszintén. - mondta, közelebb hajolt és súgott nekem. - Tetszik neked valaki a fiúk közül?

-M-mi?! - mondtam eléggé hangosan. - Jaj, dehogyis, hiszen nagy részüket még csak nem is ismerem!

-Hm...Akkor te olyan cuki lány típusú vagy? - kérdezte Tina.

-Huh? - néztem értetlenül. ,,Cuki?!"

-Tudod, akinek fontos a fiú belsője és nem a külsőre megy. - mondta mosolyogva és egyre jobban imbolyogva Tina.

-Pe-persze, hogy olyan vagyok! Számomra nem mindegy az ilyen! - mondtam felháborodottan. -De attól még nem vagyok ,,cuki típusú lány". - ellenkeztem sértődötten.

-Nyugi, Rose. Tinából csak a pia beszél. - nyugtatott az egyik új jövemény, akit Kevinnek hívtak.

-Jaj, ugyan ugyan Kevinke. Ne beszélj ilyene- -mondta, de lerogyott a földre. Először megijedtünk, de utána meghallottuk a horkolását. Akkorát röhögtünk, hogy a ház szinte, majd felborult.

Lejött az emeletről Josh, akit én már csak akkor vettem észre, amikor leült az egyik kanapéra. Ahogy viszont megláttam kicsit komolyabb lettem. Próbáltam nem ránézni, viszont mindig amikor ránéztem, ő mereven engem nézett. Észrevettem, hogy a kötés, amit Josh csinált kezd lejönni. Addig piszkáltam, hogy már tényleg lejött. A seb még mindig friss volt, de lehetett érezni az illatát. Amikor elterjedt a levegőben a szag a hangulat komoly lett. Mindenki egy helyben volt és nem mozdult. Végül mindeki, szinte egyszerre rám nézett (tök ijesztő volt). Még Tina is felkelt. Mindenkinek vörös lett a szeme. Elhihetitek, most tényleg megijedtem. Aztán Steven megszólalt.

-Ha már eddig ilyen kedvesek voltunk veled. Mi lenne ha...adnál nekünk valamit cserébe?

-Mi-mit akartok? - kérdeztem, amire mindenki elmosolyodott.

-A véredet. -mondta mindenki egyszerre.

Folytatjuk... Talán nem pont a legjobbkor hagytam abba igaz? :D