- Na akkor itt is lennénk! - mondta Rick elégedetten. - Menjünk és pakoljunk be.
Bementünk. Egy kissé lepukkant, de jobban ápolt háznak tűnt kívülről és belülről is. Jobb volt, mint a többi elhagyatott ház, amit lehet taláni, látszik, hogy laknak benne olykor-olykor. Letettünk a cuccunkat és elővettük a matracunkat és az ágyneműnket. Nos, igen ha nem volt ágy, akkor a földön kellett aludnunk, de szerencsénkre volt matrac, szóval nem volt az olyan rossz, mint az ember először gondolná.
- Jaj ne már... - szólalt hirtelen a cuccai között keresve Rick.
- Mi az? - néztem rá.
- Elfelejtettem matracot hozni. - válaszolt szomorúan.
- Dehát farkasként tudsz aludni a földön, nem? - kérdeztem.
- Lehet, de egyáltalán nem kényelmes. - mondta, majd hozzátettem. - És tudod én is ember vagyok.
- Jó tudom... - mondtam elszégyelve magam. - Bocs.
- Nem baj. Végül is csak azt gondoltad, mint minden más ember rólunk. - mondta és én erre tényleg elszégyeltem magam.
,,Mindig elfelejtem, hogy ő más, mint én és ez felkavar, amitől még inkább ideges leszek." - gondoltam.
- Na akkor úgy látszik, hogy olyat kell csinálnom, mint rég, amit egyszerűen utáltam... Földön aludni. Háh... - mondta gyerekesen.
Elgondolkodtam végül eszembejutott egy ötlet és mielőtt végig gondoltam volna megkérdeztem.
- És ha velem aludnál?
- M-mi? - nézett rám elpirulva, mire én is elpirultam.
,,Jaj, de hülye vagyok! De végül ha már elkezdtem..." - gondoltam végig az egészet.
- Tudod...Elférünk ketten benne. - mondtam a földet bámulva, majd felnéztem és hadarva folytattam. - De nem kell ha nem akarod!
Ő erre elmosolyodott. Tovább keresett a cuccai közt, majd egy takaróval és egy párnával a kezében leült a matracomra.
- Akkor... köszönöm az ajánlatot! - mondta mosolyogva és lerakta a cuccait, majd lefeküdt az ágyra.
- Nincs mit. - mondtam halkan.
5 perc múlva Rick egyik falkatagja, az egyik lány, akit már megismertem és a neve Melissa volt bejött abba a szobába, ahol mindenki alszik.
- Kész a vacsi! Aki akar enni az siessen. - mondta.
- Megyünk? - kérdezte tőlem Rick, miközben felállt és nyújtotta felém a kezét, jelezve, hogy segít nekem felállni.
- Persze. - mondtam és fogadtam el a kezét.
Elmentünk enni. Finom marhahús volt egy kis csőtésztával.
- Wow! Rég ettem már ilyet, nagyon fincsinek tűnik. - bókoltam a kaját.
- Köszönöm! Mindent beleadtam. - válaszolt a másik lány, aki még a falkában volt, akit pedig Anna-nak hívtak.
Megettük, majd elmentünk aludni. Miután mindketten befeküdtünk az ,,ágyba" Rickkel, azt éreztem, mintha pillangók repkednének a hasamban. Feszült voltam. Nagyon. De belül örültem. Végül elkalandoztam a gondolataimban és elaludtam.
Ismét állmodtam. Most Rick és Josh összeveszett. Rick átváltozott farkassá, Josh pedig egy vérszomjas vámpír volt. Csak harcoltak és harcoltak. Olyan fura volt, mintha ez már egyszer megtörtént volna és... mintha lenne egy érzésem, hogy ezek a dolgok a jövőben is meg fognak történni. Az álmom ezután megváltozott. Körülöttem minden fényben csilogott és a földön fekve találtam magam. Felültem és körülnéztem. Eltűnt mindkét fiú és helyettük egy árnyék jelent meg a sok fény között, benne pedig egy nő volt. Hozzám szólt.
- Emlékszel rám, kincsem?
- Te...ki vagy? - kérdeztem, de nem kaptam választ.
- Ne bízz meg benne! Ők mind csak szörnyetegek! - ordibálta a nő.
- De kiben ne bízzak?
- Ők voltak... akik elvettek tőlem... - mondta könnyeket ejtve.
Hirtelen beugrott egy kép. Egy emlék. Vagy csak halucináció? ,,Elvileg ez csak egy álom! Mennyi valóság alapja lehet?" ezek jártak a fejemben, de előbb utóbb egyre ismerősebb lett és el kellett fogadnom, hogy ez egy emlék. Emlék...egy fiúról, akit a világon mindenkinél jobban szerettem. Emlékszem a nevére... ,,Viktor". Úgy éreztem magam, mint aki megvilágosodott.
,,Ha ő még élne és megtalálnám akkor talán még lenne esélyem rá, hogy megtudjam ki vagyok én teljesen. Elvégre Josh nem mond semmit." - világosodtam fel.
- Ne bízz...bennük... - mondta a nő és kilépett. Egy pillanatra láttam az arcát, majd végleg eltűnt előttem.
Felébredtem. Igaz még félálomban voltam, de mikor átfordultam a másik oldalamra, nem egy Rick feküdt, hanem egy Josh ült mellettem.
,,Ez meg mit keres itt?!" - kérdeztem magamtól.
Foly-tat-juk! :)
ŞİMDİ OKUDUĞUN
They are around us (régi, másik könyvben átírás folyamatban)
Fantastik,,Körülöttünk vannak." Egy világban, ahol egykoron rengeteg természetfeletti lény élt, most sincs másképp. Pedig a Földről van szó. Hogy ez, hogy lehetséges? A Földet régen rengeteg természettfeletti lény uralta és velük éltek az emberek is...
