Szellemek suttogása BEFEJEZETT

2.rèsz

Álom

Egy sötèt sarokban ülök megkötözve.A távolban fènyes helyisèg tárul.Sok sok magas polc áll mindenütt ès rajta felsorakozva rengeteg rikitóan világító üvegcse.Nem tudom,hogy hol vagyok.Egyszer csak az egyik üvegcse elkezd pislákolni ès megszólal.
-Segíts Lili!Segíts fajtunk!-bárhol ès bármilyen szituációban felismernèm David hangját.Várjunk csak egy percet!Az üvegcskèkben szellemek lelkei vannak.Mi folyik itt.Megpróbálom kiszabadítani a kezeimet a láncokból,de csak fájdalmat èrzek ezèrt.Egyszer csak belèp a helyisègbe egy nagy termetű árny.Megdermed bennem a vèr mikor felèm fordul.Kèt szemei helyèn pirosan világító gombszerű valami volt.Amennyire tudtam hátráltam,de a fal megálított.Egyre közelebb ès közelebb jött èn meg mozdúlni nem tudtam a fèlelemtől.Elèm èrt ès legugólt,hogy egy síkban legyen velem.Egy szó nem jött ki a számon csak a könnyeim folytak ès amennyire tudtam a falnak nyomultam,hogy minnèl távolabb legyek tőlle.
-Nem sokára jövök ès minden az èn uralmam alatt lesz!-a hangja mèly ès fèlelmetes,ami vízhangzott a szobában.Megdermedtem.Felállt ès hírtelen csak a sötètsègben vagyok ès egyre kevèsbè kapok levegőt.Nehezen lèlegzem ès lefekszem a földre.Kètsègbe vagyok esve.Zihálok hát ha több levegőt kapok de csak egyre kevesebbet tudok belèlegezni.Könnyeim csurognak most már a halál fèlelem miatt.Kifújom az utolsó lehelletem...-Zihálva èbredek fel ès levegőèrt kapkodok.Felülök ès a takarót szorosan összefogom.Sírok a rèmülettől.
-Úristen!Gyere ide!-David felpattan ès szorosan átölel.Lehet,hogy èn nem tudom megèrinteni,de az ő ölelèse nagyon jól esik.Mèg mindig zokogok ès sokkos álapotban vagyok.
-Megint egy rossz álom?-kèrdezi David.
-Ih-higen,deh ezh mo-mosth másh vo-volth!Ah töbh-hbir-rőlhl tuh-htam,ho-hogy áh-lom,deh ehr-hről mo-mosth ne-hem!
-Mit gondolsz?Ez egy újabb látomás?-igen az S.G.-sek nèha látomást álmodnak,de mindig tudják,hogy álom ès le is tudják venni a mondanivalóját,de most nem tudom,hogy ez mit jelent.Kikapom az ágyam alól a nagyon nagyon règi igen vastag könyvet amibe levannak írva ès rajzolva az összes lètező kísèrtet.Elkezdem lapozgatni hát ha rátalálok a sötèt árnyra ès közben ügyelek,hogy ne könnyezzem össze.David mèg mindig átölelve simogatja a hátam,hogy lenyugtasson.Már könnyebben veszem a levegőt ès èrzem,hogy egyre inkább megnyugodok.Lassan a könyv vègère èrek,de mèg mindig semmi.Az ijedsèget átveszi a düh.Egyszer csak egy fèlig kitèpett lapot pillantok meg.Azt írja:
Sötèt lovag
A sötèt lovag...-ès ennyi.Mi a franc?
-Hol a többi rèsze?-morgok egyet.
-Nem tudom!Mèg nem láttam,hogy egy lap kilenne tèpve!-csodálkozik David.-Nèzd!-egy apró jelre mutat a lapon.Közelebbről megnèzem ès egy polipot formáz egy körben.
-Ezt mèg sehol sem láttam ès nem is hallottam rólla!-csodálkozom fel.
-Mèg èn sem...azt hiszem!-ganakodva mèregeti a jelet.-Holnap majd utána járunk,de most própálj aludni!-lefekszem vissza az ágyra ès visszateszem a könyvet.David mèg mindig ölel mint mindig a rèmálmok után.Tudja,hogy ezek után csak akkor tudok jót aludni ha èrzem a vèdelmező jelenlètèt.Ez az egyik indok amièrt az egyik legjobb barátom.

                                                                
Sziasztok!
Ha tetszet lègyszí jelezzètek egy csillaggal ès kommentel.;)