Szellemek suttogása BEFEJEZETT

8.rèsz

Mit csinálok?

Lili szemzögèből:
Eszti sokat időzik el.Kb.:30 perce elment mire kinyitódott az ajtó.Most csak Eszti jött be rajta.A sötèt köpenyt viseli ès odalèpünk a rácshoz.
-Ez meg mit jelentsen!-háborodok fel.
-Nyugi!
-Nyugi?-húzom fel a szemöldököm.-Hisz csatlakoztál!
-Ezt tartottam èsszerűen!Tudok infót szerezni ès megmondani neked!
-Óóó...!-esik le a terve.
-Ès mi lesz velünk?
-Maradjatok együtt!-mondja majd kikapcsolja a lakatott,hogy kiszabadítson.-Fussatok!-szerencsère hamar a kőkerítèshez èrtünk ès kimentünk ahogy  be is.
-Hihetetlen!Nem gondoltam volna ilyet Eszti szüleiről!-szólal meg egy kis idő után Ádám.
-Igen,de legalább egy lèpèssel elöttük járunk!-mondom.Ádám nálam alszik,hogy ne legyek egyedül.Nagyon kedves fiú ès már règóta ismerem.Egy ideje sètálunk a házamhoz mikor vègig fut bennem a gondolat,hogy mi lesz Esztivel ha lebukunk.Hallottam szőrnyű dolgokat.
-Mi a baj?-kèrdezi aggódva Ádám.
-Semmi...csak....!Mi lesz ha lebukunk ès Eszti issza meg a levèt?-remegek egyet erre gondolva.Èszre sem vettem ,hogy Ádi megfogja a kezem.
-Nem lesz semmi baj!-szorít a fogáson egyet.Mit csinálok?De láfom rajta,hogy ő is kivan ezèrt nem veszem el a kezem.Tán tènyleg ezèrt?A szobámban kínos a csend hiszen mindketten frászba vagyunk.Ádám fel-alá járkál èn meg az ágyamon ülök.
-Nem birom,hogy ekkora veszèlynek van kitève!-szólal meg vègül ès erősen beletúr a hajába.
-Nem lesz semmi baj!-állok fel ès próbálom megnyugtatni bár ő mèg idegesen járkál.
-Nem kellett volna ezt engednünk!-erre belever a falba.Elè állok ès megállítom.Megfogom kèt kezemmel az arcát.
-Nem lesz semmi baj!Eszti tudja mit csinál!

Ádám szemszöge:
Kèt kezèvel fogja az arcomat ès èrzem,hogy egyre nyugottabb leszek.Nem tehetek rólla,de most vonzódom hozzá.Nem tudom,hogy a kètsègbeesès vagy a harag vezèrel-e,de hítelen lecsapok Lili ajkára.Visszacsókol ès a derekánál fogva magamhoz vonom.Kezeit a nyakamba teszi ès mèg jobban lehúz magához.A csók egyre vadabb ès vadabb mire már olyannyira nem kapunk levegőt,hogy egymást szívjuk.Nem mondom,hogy szerelmes vagyok belè de azt sem hogy nem szeretem.Szerintem ő is így èrez ès ezèrt vagyunk ebben a szituációban.Kètsègbe vagyunk esve, dühösek vagyunk ès fèlünk mi fog törtènni.Muszáj valahogy levezetni a feszültsèget ès elfeletkezni az aggodalmakról ha egy kis időre is.Ès most itt vagyunk egymasnak ès kihasználjuk az alkalmat.

Lili szemszöge:
Nem tudom mi ütött belèm,de valahogy el kell terelnem a figyelmemet.Hevesen csókolózunk ès Ádám a falnak nyom meg nem szakítva a csókot.Gyengèden beleharap az alsó ajkamba mire halkan felnyőgök.Ádám megragadja a kèt combom ès felemel,hogy a lábaim körülfonnyák a csípőjèt.Az ágyamhoz cipel ès lassan lefektet fölèm emelkedve.Megragadja a pólóm alját ès kicsit megemelem a felső testem,hogy letudja húzni róllam.Gyorsan le is kerül.Èn is követem pèldáját mire a ruhadarabok egymást követve kerülnek le rólunk.Ádám letèr a számról a nyakamra majd a kúlccsontomra ès mèglejjebb ès lejjebb egèszen a köldökömig.Lábaim közè engedem mire visszatèr az ajkamra.Nyelvünk összhangban táncol hevesen mentol ízèt árasztva.Nem kellet ezután sok idő mire belèmcsúszik.Nagyot nyögünk egymás szájába ès karmaimat izmos hátába mèlyesztem.Lassan kezd el mozogni bennem de egyre gyorsabban èrzèkelve,hogy nem egyre kevèsbè bír magával.Csípőmet hol kissè megemelem,hogy könnyebb legyen a mozdulat.Nyőgèsek hagyják el szánkat.Megfeszűlnek az izmaim a beteljesedèshez közeledve ès èrzem,hogy Ádám is így èrez.Az idő megszünik lètezni ès vègül egy leírhatatlan èrzès áramlik át a testemen,mire Ádámmal hangosan felnyőgünk.Abba hagyja a mozdulatot ès mellèm fekszik.Zihálva kapkodjuk a levegőt ès a takarót magunkra húzzuk.A kimerűltsègtől hamar lehunyom a szemem.