Haza felé botorkálva, Gigivel, hozzájuk indulunk, mivel a szülei nincsenek otthon, ezért legalább nekem sem kell úgy beállítanom anyaékhoz, hogy leittam magam a sárga földig. Sosem voltam ennyire részeg, de így utólag visszanézve, -amennyire emlékszem-, eltudtam feledni pár aggasztó dolgot. Talán ennyiben segített ez az este.
Ginger mellettem nagy lépésekkel halad miközben hangosan énekelni kezdi valamelyik Ed Sheeran számot. Lassan én is becsatlakozok hozzá, és vele ordítom a dalszöveget. Előkapom a telefonomat, és azokat a sorokat, amik a számat hagyják el, leírom.
Me: girl u know i wsnt your lovr
Me: your love wss handmadr forrn somebodx LIKE ME
Me: COME ON NOW
Me: follow my leead
202-555-0108: ?
Me: folytasd
202-555-0108: Otthon vagy már?
Me: igy van tivabb a szoveg?
202-555-0108: Te jó ég, Bonnie, mennyit ittál?
Me: kevesket
Me: latni akarlakk
202-555-0108: Jobb lenne, ha inkább haza mennél, és aludnál
Me: aludjal te
Me: nkem te ne parancsolgasss
202-555-0108: Oké
Me: szereltek
202-555-0108: ??
Me: ohh, azst hittem beveszed:(
202-555-0108: Tudok olvasni
Me: hahahaahaa
Me: jot nevettem
Me: ja nem.
YOU ARE READING
the napkin ↳ lrh | ✓
Fanfiction"minden titokzatos eset, amely életünkben bekövetkezik: üzenet." [befejezett] brabesz©2017
