the napkin ↳ lrh | ✓

18.; party, again?

- Nem! Nem, nem, nem, neeem! Nem és nem! – hevesen tiltakozom a suli folyosóján miközben mindenki más hülyének néz.

- Bonnie ne csináld már! – sziszegi nekem Ethan.

- Múltkor is nagyon rossz vége lett. – dünnyögöm.

- Akkor most nem iszol annyit! Ne már, Nikki szülinapja! Kell a segítséged. – fogja meg a két vállamat.

- Ginger Bloom, a nagy partyarc, aki mindenhol ott van, és bármilyen őrültségben, programban benne van. Rémlik? – kocogtatom meg a mutató ujjammal a fejét.

- Már rég beleegyezett, hogy segít.

- Akkor minek kellek én? – nézek rá.

- Te tereled el a figyelmét..na baszdmeg. – morogja és hirtelen a hátam mögött meghallok egy ismerős hangot.

- Kinek a figyelmét tereled el? – Nikki. Hahh, Ethan, ezt megszívtad! Legszebb öröm a káröröm, ezért muszáj, hogy felnevessek.

- Jajj semmi, csak matek órán Bonnienak el kell terelnie Mrs. Wilsonnak a figyelmét. Tudod, puskázás mesterfokon. – vigyorog Ethan a szőke hajú lányra akinek az arca a piros árnyalatot veszi fel.

- Ja. – vágom rá.

- Na oksika, majd beszélünk! – mosolyog Nikki, majd egy puszit ad a pasija arcára és távozik.

- Kérlek.. – kezdi újra.

- Nem!

- Na, ne csináld már! Nikki születésnapja!

- Ezt már mondtad, és nem!

- Kapsz érte valamit. – alkudozik tovább.

- Mit? – csillanak fel a szemeim.

- Pia? – az a sejtelmes vigyor azóta sem vakarható le az előttem álló srác arcáról.

- NEM! – akadok ki.

- Jó, jó..Csak mondd el, hogy mit kérsz és rendezem. – teszi fel a kezeit a mellkasa elé.

- Nutella. – morfondírozom.

- Nutella?

- Ja, öt üveggel jöhet. – kacsintok, majd a diák tömegben elordítom magam. – Nikki! Lenne egy kis megbeszélni valónk!

- Kössz.. – suttogja nekem Ethan, én pedig küldök felé egy apróbb mosolyt.

Biccentek, majd gyorsan az említett lány után futok. Beletelik egy kis időbe mire megtalálom, pedig nem olyan régen köszönt el tőlünk. Befordulok a kémia termek folyosójára, ahol megtalálom a szőkeséget, a drága látos barátnőmmel beszélgetve.

- Csá ribanc! – int Ginger

- Én is szeretlek! – hunyorítok, majd játékosan meglököm őt. – Amúgy, Nikki, figyelj, van programod holnapra? – fordítom a fejemet felé.

- Mi van holnap?

- Péntek.

- Oh.. – gondolkozik el egy pillanatra. – Nem, nincsen!

- Akkor jó. Suli után elmegyünk egyet kajálni, vagy valami. – mosolygok.

- Jó, csak szüli.. – akad meg, mivel Ginger pont akkor szól közbe.

- Nekünk menni kell rajz órára! – ragad karon és próbál elhúzni onnan.

- Úgy tudtam kémiátok van nektek is! – ráncolja a homlokát Nikki.

- Kis butus vagyok, rájöttem, hogy nem is. Na pá! – int neki, és én is így teszek. Nem sokszor értem meg, hogy Gigi mit miért tesz, de most az egyszer egyértelművé vált számomra.