|Harmadik|

968 55 20
                                    

Néha, ha van valami olyan történés, lesz cím, de általában csak fejezetezámot fogok írni.

Másnap, mikor keltem még mindegyikőjük aludt. Éjjel, amikor felkeltem valamiért, eszembe jutott az ébresztőóra. Kipattantam az ágyból és átállítottam kicsit későbbre. Na jó, másfél órával későbbre. Ezért van az, hogy még alszanak. Láttam, hogy fél nyolcat mutat az óra, és ezzel együtt meg is szólalt a berregés.

-Most komolyan beállítottad hatra?-kérdezte Helena bosszúsan.

—Nem is hat óra van, hanem fél nyolc! Tönkrement ez a mugli kacat-háborgott Christine, majd elkezdett öltözni. Én már felöltöztem, úgy döntöttem, hogy lemegyek.

Odalent Peter fogadott.

-Szervusz, jól aludtál?-kérdezte és nagy mosoly terült szét az arcán- Ma lesz az első napunk! Egész nyáron erre vártam.

-Huhh, én nagyon sokat gondolkodtam róla. Remélem, jó lesz! Kicsit izgulok a tanárok miatt.

-Nyugi, minden rendben lesz-szólt, majd követett a portrélyukon, ugyanis reggelizni igyekeztem.

Amint a nagyterem felé tartottunk, egyszer csak egy cseppet sem kedves hang ütötte meg a fülemet.

-Ó, látom a Mordon csaj a Roxfortba jött. Apád sok mindenben keresztbe tett a családomnak, ezért még ő is, te is és az egész kis véráruló családod bűnhődni fog! Egyébként Antonyin Dolohov vagyok, csak hogy tudd, Mordon-mondta egy Mardekáros gyerek, aki már első látásra sem tűnt szimpatikusnak. Hű Griffendéles lévén visszaszóltam:

-Kérlek, ne hívj Mordon csajnak s hagyj békén az egész bandáddal együtt! Apának ez a munkája, a családod-veled együtt- a velejéig gonosz-mondtam, majd  tényleg a nagyterem felé vettem az irányt. Peter is követett.

Mikor leültünk, nagyjából két perc múlva megérkezett a két szobatársam. Reggeli után Mcgalagony professzor kiosztotta az órarendeket. Első nap csak bájitaltanunk, bűbájtanunk és mágiatörténelmünk lesz. Ez jól hangzik. Én mondjuk a sötét varázslatok kivédését várom. Én is auror szeretnék lenni, ezért elhatároztam, hogy már most szorgalmasan tanulok.

Amikor a könyvekkel megpakolt táskával kiléptünk a portrélyukon, Peter kérdezett valamit, amitől kicsit furcsán éreztem magam. Hiszen nekem egy teljesen normális családom van, attól még, hogy apának mindene a munka.

-Szerinted nekem kik voltak a szüleim? Segítesz abban, hogy megtudjam?

-Persze, hogy segítek! Biztosan nagyon jó emberek voltak és büszkék lennének rád! Egy dolgot viszont sejtek:valószínű, hogy távoli rokonságban állsz Tudor Hushpush-sal a híres kviddicsezővel és azzal, aki a Kviddics évszázadait írta. Kezdetnek ennyi is elég.

Ekkor oda is értünk bájitaltanra. Egy furcsa, kicsit teltebb férfi fogadott minket, akinek helyenként már kezdett hullani a haja és ami még maradt a kobakján, az is ősz volt. Kicsit egy fókához hasonlított.

-Szervusztok, gyerekek, a nevem Horatius Lumpsluck és én fogom tanítani nektek a bájitalok nemes tudományát. Lesz, aki könnyen ráérez erre a csodálatos művészetre, de akinek nehézségei lesznek, az is át tud menni a vizsgákon, csak fő a szorgalom!-itt nem tudtam eldönteni, hogy ez egy szóvicc volt-e. Remélem, hogy nem. Valamelyest rokonszenves volt így előre, de majd meglátjuk.

Az órán csak a bezoárkőről, a farkasölöfűről, RAVASZ szintű bájitalokról és a helyes eszközhasználatról volt szó. Gyakorlatban nem sok mindent csináltunk.

Átváltoztatástanon még nem kezdtünk bele semmibe, a tanárnő inkább csak pálcahasználati dolgokat magyarázott.

Magiatörténetem majd' elaludtam unalmamban. Borzalmas volt, de én próbáltam jegyzetelni amit az öreg Binns mondott. Pár osztálytársamat a csengő keltette fel.

Vacsora előtt még egy kicsit a könyvtárba mentünk Peterrel megcsinálni azt a néhány házit, amit feladtak. Egy óra alatt készen lettünk, majd megmutattam Peternek a Kviddics évszázadait.

__________
Az első három nap gyorsan eltelt, aztán jött a csütörtök, azzal együtt a repüléstan a Hugrabugosokkal. Kicsit izgultam. Otthon egyszer-kétszer repültem, de nem nagyon voltak varázsló-velem egykorú-rokonaink. Peter még nálam sokkal inkább izgatott volt. Nyugtattam, hogy lesz, ami lesz.

Elérkezett az óra.

-Jónapot, Madam Hooch vagyok. Mindenki lépjen egy seprű mellé és kiáltsa:FEL!-adta ki az utasítást a szürke hajú sasszemű fiatal tanárnő.

Peternek elsőre sikerült, de én csak második próbálkozásra tartottam a kezemben a seprűmet. Még csak lebegtünk pár másodpercig, de a tanárnő azt ígérte, ha így haladunk, akkor a következő órán mehetünk pár métert.

Nagyon élveztem ezt az órát, pedig a mugli általánosban nem szerettem tesizni. Mindig futtattak, én pedig abban béna vagyok.

_________
Eljött a hétvége. Mivel mindennap rávettem Petert arra, hogy csináljuk meg az aznapi leckéket, most volt egy szabad szombatunk. Reggeli után nem mentünk fel a klubhelységbe a többiekkel varázslósakkozni és robbantós snaplizni, hanem Peternek volt egyérdekes ötlete, hogy fedezzük fel a kastélyt. Én szívest-örömest belementem, mert ez is nagyon vonzott a suliban.

Kiderült, hogy ez a hely még annál is érdekesebb, mint gondoltuk.
Nagyon sok volt az átjáró, amikbe ha belementél egy teljesen másik folyosón jutottál ki. Próbáltam memorizálni azt, amit látok. Belefutottunk Hóborcba, a kopogószellembe, aki bezárt előttünk néhány ajtót és csak úgy engedett volna át, ha bevizezzük a fejünket. Inkább a másik irányba távoztunk.

Volt néhány nagyon érdekes festmény, mindenhol lovagi páncélok sorakoztak, de sajnos be kellet fejeznünk túránkat, mert belefutottunk a gondnok macskájába, Mrs. Norrisba. Alapvetően szeretem a macskákat, de ezt az egyet szívesen felrúgnám.

Siettünk fel a klubhelységbe, mert tudtuk, hogy ahol a macska, ott van Frics, és vele nem akartunk összetűzésbe kerülni. A Kövér Dáma előtt megálltunk és elmondtam a jelszót:Abrakadabra

Beléptünk és nekiálltunk tanulni valamicskét, hogy ne maradjon annyi vasárnapra.

Bocsi a késésért, de most még meg kell előznöm kicsit magamat.

Akik olvassák a másik sztorimat is, sorry, amiért oda nem írtam már egy ideje😱

Egyébként eddig hogy tetszik? Érdekes? Igazából azt tervezem, hogy az első, második harmadik évet kicsit gyorsan átfutom és majd a negyedik évtől kezdek neki igazán, mert akkor már nagyobbacskák lesznek és úgy érdekesebb.

Ha tetszik, vote⭐️ és komi💬, mágusocskáim❤️💙

2017.03.28.

🔹A Mordon lány🔹Donde viven las historias. Descúbrelo ahora