🔹A Mordon lány🔹

|Hetedik|Fagyos ünnep, tele vidámsággal|

Már a karácsony kopogtatott az ablakokon, a fagyos szél bejárta a kastélyt mindenütt, de még így, hogy a szünet felé közeledtünk is nagyon sok leckét kaptunk-mindig-mindenből. Épp ezeket írogattuk a könyvtárban hárman, Peter, Ella és én, mikor egyszer csak Ella szólalt meg szomorúan:
-Karácsonykor láthatom az ,,imádott''családom. Semmi kedvem sincs hozzá, főleg, hogy a nagybátyám-, az egyetlen, aki megért a családban-elutazott valami Magyarországra. Viszont itt nem maradhatok, mert nem szeretnék összeveszni a szüleimmel. Akármennyire is nem értünk egyet, mégiscsak felneveltek.

-Nem tudom, nem biztos, hogy mindig a konfliktus kerülése-e a megoldás-elmélkedett Peter.

-Bölcs Petermon mondá vala...-mondtam halkan, mire Ella felnevetett, barátom pedig kiöltötte rám a nyelvét.

-Gyerekes vagy-áldurcizott be.

-Jaa, mondja az, akinek a legnagyobb öröme vacsoránál az volt, hogy van dínóhusi-vigyorogtam.

-Jóó, igazad van, de olyan cuki dínóformája van, ráadásul csirkehús-mondta még mindig kislányos durcival.

-Óvodás szintjén álltok, de tényleg-szólt közbe Ella is.

-Jól van, anya, nem kell mindig lecseszni-játszottam én is a durci kislányt, karba tettem a kezem, átültem Peter mellé, és most már ketten néztünk úgy Mardekáros barátnőnkre, mint akitől elvették a cukorkáját.

-Hova keveredtem én?-kérdezte Ella színpadias drámával.

-Óóh, te még nem is ismersz minket-kacsintottam rá, miután már normális arckifejezést vettünk fel mindhárman.

Ekkor viszont egyszer csak Ella nővére, Bella lépett az asztalunkhoz.

-Mit képzelsz magadról, Ella Avery, hogy ilyenekkel-itt remélem csak arra célzott, hogy Griffendélesek vagyunk, de azért kerítek majd egy tükröt- barátkozol?

-Tudod, édes nővérkém, -vagy hugicám, végülis ugyanakkor születtünk, - mivel a ,,drága" háztársaink kiközösítettek, kénytelen voltam máshol barátokat lelni, és ekkor nagy szerencsémre összehozott a sors két GRIFFENDÉLESSEL, akik nem előítéletesek, és elkezdtek barátkozni velem-mondta mindvégig bátran nővére szemébe nézve, mesterkélt kis műmosollyal.

-Még ma írok a szüleinknek. Szép karácsonyod lesz!-válaszolt gúnyos szemvillantással, majd elment.

-Szervusz, te lány, ki vagy, és hova raktad azt a visszahúzódó Ellát, akit mi megismertünk??

-Tudjátok, mióta elkezdtem veletek barátkozni, sokkal jobban érzem magam, bátrabban visszaszólok a Mardekárosoknak, és közülük nem kivétel a nővérem sem.

-De mit fogsz csinálni karácsonykor?

-Max. elszököm, ha odáig fajul a dolog-mondta lazán.

-Téged kicseréltek-hitetlenkedett Peter.

-Valóban. Már nem az a visszahúzódó halálfalóivadék vagyok.

__________

Karácsonyi szünet előtt két nappal kaptam egy levelet anyától, hogy sajnos elutaznak Írországba, valami sürgős találkozóra, ami miatt nem lesz otthon senki, úgyhogy inkább maradjak a Roxfortban. A levelemet Lyra hozta, a baglyom, úgy látszik, néha hazalátogat. Anya biztos elkényeztette. Épp a nagyteremben kaptam meg reggelinél a levelet.

-Nem tudok hazamenni karácsonyra-újságoltam Peternek.

-Miért?-átnyújtottam neki a levelet, amiben anya ezerszer leírta, hogy sajnálja, de nem tud mit tenni. Pont karácsonykor, ugye?