Este írom a panaszlevelet.
"Tisztelt Fennhatóság!..." mennyire gáz. Nekik címzem a levelet. Nekik. Akik elvileg odaát várnak. És ezt csakis neked köszönhetem. Hitem mely sose volt, most szépen megingott. "...Ezúton kérem életem minden egyes pontjának lezúzásának abbahagyását..." ja. Nem miattam vannak most így a dolgok. Ők akarták ezt. Ez olyan jó válasz mindenre. Ezt is a Bibliából loptad? Tudod. Ha kérdésed van, akkor a Biblia mindenre válasz. Remélem érzed a szarkazmust, mely most lelkedet sebzi meg. Tudod. A szarka. A madár. Ragadozó. Nem fogod úgyse fölfogni. Ha azt nem sikerült az egyértelmű jelekből, hogy szeretsz, ez se fog menni. Hol is tartottam? "...melyet fáradságot nem sajnálva akarva-akaratlanul folytatnak nap mint nap. Kérem ezúttal, hogy vagy lökjenek ki egy kamion elé, vagy csak sújtson reám Isten nyila villámló fellegéből." Figyeled? Még a Himnuszból is idézek. Vagy ez a Szózat? Mindegy úgyse érdekel téged tudom. Akár azt is mondhattam volna, hogy a Szapphó összesből másoltam be ide, észre se vennéd. Mert VELEM nem foglalkozol. "Kérem ezúttal azonnali hatállyal való áthelyezésem a Pokolba..." most mit nézel? Ja, hogy miért a pokolba? Azért mert te a mennybe mész, hiszen egy Angyal vagy. "Üdvözlettel: Legnagyobb Csodálójuk".
YOU ARE READING
Elfolyt Idő /BEFEJEZETT/
PoetryNem tudok egy történetet írni folyamatosan ezért gyakrabban írok verseket, vagy slam szerű irományokat, kisebb történeteket.