Hubikám drágám, hová tűntél életem? Elfogytál egészen és a világ kikezdett teljesen. Elfogyott minden mi jo volt benned, eltűnt soha nem lesz meg.
Az üres üveget, azt szorítsd,
S kezem csókold, mint édes nedűd üvegét.
Arcodon pír
Mit a szél odaírt,
Levelet fúj,
A gyanús áprilisi szél.
Arc a sálba, de hiába,
Szél jön, fúj és visz,
Lábad elé ledob arccal a sárba.
Hubi szivem, hol vagy galambom?
Hova tűntél egyetlen angyalom?
Itt az üveg, szorítom oly nagyon,
De boldogságom nektárja örökre itthagyott.
YOU ARE READING
Elfolyt Idő /BEFEJEZETT/
PoetryNem tudok egy történetet írni folyamatosan ezért gyakrabban írok verseket, vagy slam szerű irományokat, kisebb történeteket.
